A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 9. Dr. Kiss Tímea (SZTE): Az 1998 óta levonuló árvizek feltöltő tevékenysége az Alsó-Tiszán - 10. Dr. Konecsny Károly (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A vízjárási szélsőségek néhány jellemzője a Duna magyarországi szakaszán

2. ábra: A vizsgált vízgyűjtő (241 km2)

A vízgyűjtő legmagasabb pontja 1328 m (Schober), legalacsonyabb fekvésű területei 470 méteres tengeri feletti magasságon vannak, így a vízgyűjtő átlagos esése kb. 1%. Főbb vízfolyásai a Fuschler Ache, ami a Fuschlesee részvízgyűjtőjén összegyülekező vizeket vezeti a Mondsee felé, a Fischbach, ami a Fuschlee és az Irrsee közötti területek vizeit gyűjti össze, és a Zeller Ache, ami az Irrsee vizeit vezeti a Mondsee felé. A tavak vízfelülete eltérő, a Mondsee (víztérfogat: 510 millió m3) esetén 14.2 km2, a Fuschlsee (víztérfogat: 98 millió m3)

2.65 km2, míg az Irrsee (víztérfogat: 53 millió m3) 3.55 km2, jellemző vízmélységük 30-60 méter közötti. A vízgyűjtő a Traun folyó - Duna jobboldali mellékágának - részvízgyűjtője, a teljes 4277 km2-es vízgyűjtő kb. 5%-a. Vizei az Attersee után, mely a tólánc utolsó tagja, az Ageren keresztül érik el a Traunt. Az Attersee és a hozzá közeli Traunsee Ausztria első és második legnagyobb területű tavai. A vizsgált terület a Közép-Európai éghajlati zónába esik, többnyire az Atlanti zónából érkező hatásokkal, ám elhelyezkedési 3. ábra: Drachenwand (1060 m), Ausztria

miatt nagyon erős alpesi jelleget mutatnak

(nagy éves csapadékmennyiségek, rövid nyarak, hosszú telek). Az ICPDR (International Commission for the Protection of the Danube River) által készített csapadéktérképen (4. ábra) is jól látszik, hogy a vizsgált részvízgyűjtő a Duna vízgyűjtőjének csapadékosabb területei közé tartozik. Éves átlagos csapadékösszege több mint 1300 mm, a rendelkezésre álló 1961-2013 közötti napi csapadékadatok alapján.

3