A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 7. Katona József (ÉDUVIZIG): Dunai árvízhozamok hidrológiai statisztikai átértékelése a 2013. júniusi árvizet követően - 8. Keve Gábor (EJF): Jégészlelés a Duna magyarországi alsó szakaszán
A VÍZJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE A DUNA MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN Dr. Konecsny Károly Országos Vízügyi Hatóság, Budapest konecsnyk@gmail. com Kivonat: A Duna nagyvízi és kisvízi időszakainak vizsgálatát a nagymarosi és bajai vízrajzi állomásokra vonatkozóan egyaránt rendelkezésre álló 84 év (1930-2013) hosszúságú vízállás és vízhozam adatok alapján vizsgáljuk. Értékeljük a hidrológiai statisztikai jellemzőket, az előfordulási gyakoriságokat, a sokévi változási tendenciákat, az éven belüli eloszlásban bekövetkezett változásokat. Elemezzük az évi minimális és maximális vízállás-, illetve vízhozam idősorok lineáris trendjét, az idősorok variációs tényezőjét (Cv), a vízállás és vízhozam szjélsőségességi mutatóit. 1. BEVEZETES A Duna vízgyűjtője, és ezen belül Magyarország mérsékelt szárazföldi éghajlati fekvése, átmeneti jellege következtében egyaránt ki van téve a szélsőséges víztöbblet és szélsőséges vízhiány káros következményeinek. Az éghajlatváltozással kapcsolatban várhatóan bekövetkező változások (szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése) következtében, a XXI. század végéig a vízjárási szélsőségek fokozódni fognak (Somlyódi el al. 2010), a felszíni vízkészletek területi és időbeni eloszlása várhatóan egyre kedvezőtlenebbé fog válni, továbbá a vízkárelhárítási, beavatkozások szükségessége, költségigénye nőni fog. A szélsőséges jelenségek hatékonyabb kezelése érdekében, illetve a szükséges intézkedések megalapozásához a múltbeli vízjárási jelenségeket minél pontosabban, részletesebben meg kell ismernünk. Különösen érvényes ez az igény az ország legnagyobb felszíni vízkészletével rendelkező Duna esetében. 1. ábra A Duna vízgyűjtő (bal), valamint Nagymaros és Baja vízrajzi állomások (jobb) földrajzi helyzete a Kárpát-medencében A Duna vízjárását az árhullámok kialakulásának ideje és táplálása, illetve a vízállás/vízhozam idősorok statisztikai vizsgálata alapján több magyarországi (Lászlóffy 1934, Pécsi el al. 1960, Bulla 1962, Nováky 1983, Lovász 1985, 1997, Gilyéné Hoffer 1994, Bárdossy-Molnár 2002, Kovács 2009, Konecsny 2011, Konecsny-Nagy 2014) és külföldi (.Pardé 1957, Újvári 1964, 1967, RZD 1986, Pekarova, Belz el al. 2004) kutató értékelte. A hazai vizsgálatok az általános vízjárási jellemzők ismertetése mellett megállapították, hogy
