A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 7. Katona József (ÉDUVIZIG): Dunai árvízhozamok hidrológiai statisztikai átértékelése a 2013. júniusi árvizet követően - 8. Keve Gábor (EJF): Jégészlelés a Duna magyarországi alsó szakaszán

15. ábra. Elfogott és csáklyákkal felfordított jégtábla (fotó: Farkas Z.)

Tapasztalataink alapján a legfontosabb fejlesztési javaslatok a következők:

• Mindenképpen érdemes volna a hazai folyók mentén webkamerákat üzemeltetni és kidolgozni a képek automatikus értékelésének módját, hogy objektív mérőszámmal jellemezhessük a vizsgált szelvények jégfedettségi viszonyait. Ez a nemzetközi közös érdekeltségű folyószakaszokra is kiteijeszthető, projektek keretében.

• A folyami jég viselkedésének követéséhez a légi felderítés pótolhatatlan előnyt jelent. Az idei tél is megmutatta, hogy a jég megállására vagy szűkületek kialakulására már a medermorfológia ismerete is komoly támpontot ad. így elő lehet készülni a jégmegállásra hajlamos helyek modellekkel való kimutatására. Ehhez azonban elengedhetetlen a jégjelenségek alapos felmérése.

• A jégtörő hajók létkérdése a vizsgált jeges időszak után talán kevésbé kérdéses. Használatuk nem jelentene extra költséget a jégmérések végrehajtásánál, hiszen jeges időszakban melegen tartásuk és kormányművük átmozgatása napi feladat.

• A jégvastagság mérésének újragondolása időszerű. Az általunk bemutatott Keve-féle jégmérő léc használata bevezethető, de korszerűbb megoldást is érdemes találni.

• Mielőbb érdemes átgondolni, hogy a hivatalos állami törzshálózathoz tartozó folyami vízmércéken felül, melyik üzemi mércékhez vagy azoktól eltérő kritikusnak ítélt helyekre, telepítsünk távjelzős nyomás és hőmérő szondát. A vízállás hirtelen változása jeges időszakban azonnali árulkodó jele a jégmegállásnak, amitől gyorsabb riasztás jelenleg nem létezik.

17