A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 7. Katona József (ÉDUVIZIG): Dunai árvízhozamok hidrológiai statisztikai átértékelése a 2013. júniusi árvizet követően - 8. Keve Gábor (EJF): Jégészlelés a Duna magyarországi alsó szakaszán
10. ábra. Magányosan sodródó jégtábla a bajai szelvényben (2012.02.28. 06:29-06:30) FOLYAMI JÉG VASTAGSÁGÁNAK MÉRÉSE A felszíni vizek jégészlelésének vízrajzi teendőit legutóbb 2007. november 15-én szabályozták két Műszaki Előírásban A vízügyi ágazat Lotus Notes rendszerének Vízrajz ISO csomagjában a külső dokumentumok között mindkét szabályozás elérhető. Ezen szabályozások arra vonatkoznak, hogy ha mérést végeznek azt hogyan kell végrehajtani a mérés elrendeléséről azonban nem. így például jégvastagságot a Dunán nem mérnek csak becsülnek. ME-10-231-07 Felszíni vizek jégjelenségeinek megfigyelése című előírás a műszer nélküli jégfedettség és jégvastagság becsléséről szól, melyben az észlelő részére a: • a part meghatározott pontjának - rendszerint vízmérceállomásnak - a közvetlen környezetére (pontszerű, állomási észlelés) • a part mentén meghatározott hosszabb szakaszra (vonalmenti, járőr észlelés) vonatkozó előírásokat rögzítették. A jégfedettség partról való becslésének kiváltására a korábbi fejezetekben kínáltunk megoldásokat, mert ez a becsült adat csakis tájékoztató jelleggel fogadható el. A folyami jég vastagságának partról való becslése pedig tapasztalataink szerint elfogadhatatlanul durva hibákkal terhelt és ezáltal nem is minősíthető adatnak. Talán éppen ezért alkották meg a ME-10-231-08 Felszíni vizek jégvastagságának mérése című előírást. A mérés elve szerint a következőket rögzítették: „Ezt a mérési módszert a zajló és álló jég vastagságának, illetve a jégtorlasz magasságának naponta legfeljebb néhánvszori mérésére kell alkalmazni. A mérést zajló jég esetén partról vagy jégtörőhajóról álló jég esetén jégről (a jégen állva), illetve veszély esetén jégtörőhajóról lehet végrehajtani. A jég vastagságát a jég alsó felületéhez leeresztett ütközős mércén, a torlasz magasságát pedig, ha fúrás történik mérőszalag segítségével, geodéziai műszerrel történő mérés esetén számítással határozzák meg. A jég vastagságát jégről végzett mérésnél a jégtakaró szélén vagy a jégtakaróba vágott lékben, partról végzett mérésnél (pl. vízmércénél, vízállás méréskor) a jégtakaró szélébe vágott lékben, jégtörőhajóról végzett mérésnél pedig a jégtakaró, illetve az úszó jégtábla szélén mérik meg. A mérést vízmércénél egy pontban (pontszerű, állomási észlelés) , illetve a meghatározott hosszabb szakasz mérése esetén a kijelölt szelvényekben több pontban (jégtörőhajóról) lehet végezni. Amennyiben a biztonságos mérés feltételei nem adottak, a jég vastagságát becsléssel kell meghatározni! ” Saját tapasztalatot gyűjtve az előírásnak megfelelő méréseket még 2006-ban végeztünk és megállapítást nyert, hogy a módszertan újragondolásra érett. 13
