A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 1. Balog Réka - Seres Tibor (ATIVIZIG): AZ ADC vízsebességmérő műszer alkalmazása a vízrajzi gyakorlatban - 2. Busa Tamás - Németh Szilvia (NYUDUVIZIG): Magyar-horvát vízrajzi atlasz a Mura folyó közös érdekű szakaszán - 3. Dömötör Szilveszter (ÉDUVIZIG): Jelentős fejlesztések az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízrajzi távmérő- és információs rendszerében - 4. Engi Zsuzsanna - Láng Mercédesz - Némethné Palotás Erzsébet (NYUDUVIZIG): Fizikai kisminta modell NATURA 2000 területen a kőszegi Rőti-völgyben - 5. Dr. Goda László (ADUVIZIG): A 2013. júniusi árvíz tetőző értékeinek alakulása a magyar Alsó-Dunán
A nagyvízi meder vízszállító képessége - hullámtéri vízhozammérések, azok problémái Bevezetés A kilencvenes évek 2. felétől a Duna vízrendszeren egyre gyakrabban fordult elő árvíz. Az árvizek többször is megdöntötték egy - egy szakaszon az LNV értékeit. A vízhozammérések technikai fejlődése, az ADCP (Acoustic Doppler Current Profiler) elven működő eszközök elterjedése a hazai vízügyi ágazatban, lehetővé tette az elmúlt évtizedben már a védekezés alatti időszakban a folyamatos, az áradó folyó teljes hossza mentén az árvízi vízhozamméréseket. A naponta történő mérésekkel sikerült kimérni egy - egy árhullámkép teljes alakját. A vízhozammérések kiértékelései során több esetben is az a helyzet állt elő, hogy az LNV-t okozó vízállások esetén a vízhozamok nem hoztak „rekord értékeket”. Felmerült a hullámtér, a nagyvízi meder vízszállító képességének változása - csökkenése. A dolgozatban a vízhozammérési technika fejlődésének rövid bemutatásán keresztül, a hullámtéri vízhozammérések fontosságát, problémáit szeretném bemutatni, különös tekintettel a most készülő nagyvízi mederkezelési tervekkel való szoros kapcsolatára. A VÍZHOZAMMÉRÉSEK MŰSZAKI HÁTTERÉNEK FEJLŐDÉSE Korábban A magyar vízrajzi szolgálatban a 80-90-es években alkalmazott vízsebesség - vízhozammérési technikák az ezredfordulóig nem igen változtak. A nagy folyóinkon alkalmazott mérési módszer a sebesség és a keresztszelvény terület mérése alapján (lényege a keresztszelvény mentén felvett terület mérése, - lehet hídról, vagy csónakról - hajóról) és az ebben a szelvényben végzett forgószámyas sebességmérés középsebességének szorzatából számított vízhozam meghatározása volt. Az alábbi ábrák a mérés elvét és eszközét mutatják be: rlü UHUWCUi c '«étmutatovul Forrás: Vízhozammérés Dr. Starasolszky, Muszkalay, Börzsönyi VITUKI, Budapest 1971
