A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
8. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 6. Dr. Major János (Debreceni Egyetem, SZIE): Újszerű technológiai megoldások alkalmazási tapasztalatai a termál-vízépítésben - 7. Dr. Póta Béla (nyugdíjas): Az újbudai Feneketlen-tó vízpótlásának környezet- és energia kímélő vízépítési javaslata
Az újbudai-Feneketlen-tó vízpótlásának környezet- és energia kímélő vízépítési javaslata Dr Pótci Béla vízépítő mérnök - Szíabóczky Pál Pro-Aqua díjas geomérnök MELYEP TERV Komplex Zrt nyugdíjasai. Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő Összefoglalás A klímaváltozás a Feneketlen-tó lassú halálát okozhatja, ami a rothadó fenékiszap eltávolítása mellett a hegyoldali csapadék (és talajvizek) előkezelt gravitációs bevezetésével megelőzhető lenne. A tó sorsát - a Műegyetem közelsége miatt - a környéken lakó, vagy ott működő mérnökök, oktatók, hallgatók már az 50-es évek eleje óta figyelemmel kísérték. Csapadékhiányos években a vízmélység jelentős csökkenése, az ezzel járó vízminőség romlás, utóbbi gépészeti megelőzésének költsége okozzák a problémákat. Erre már a politikusok is felfigyeltek, de a megoldás mérnöki vonatkozásai elmaradtak. Előzmények A Gellért hegy (egykoron Kelen hegy) déli lába előtt elterülő kelenföldi, jégkorszak végi Duna ártéren, a XIX. század második felében működő téglagyár (Maschinen Ziegel fabrik) Kiscelli Agyagba mélyülő bányagödrébe, a hagyomány szerint egy csákányütés nyomán oly hirtelen tört be a víz, hogy a r bányászok a kialakult tavat „feneketlennek” vélték. (Papp Ferenc professzor Ur egykori szóbeli közlése.) A környék múlt század húszas-harmincas éveitől történő beépülését követően a tó egy részét a gyári, valamint később háborús törmelékkel fel töltötték. A nagyobbik maradék gödörben kialakult tavat 1953/54-ben Csal lány Sándor fiatal műegyetemi mérnök irányításával a vízépítő mérnök hallgatók felmérték (Hidrológiai Közlöny 1954/1-2sz.). Az ott felsorolt hallgatók neve között szerepel az olimpiai bajnok Delneki Gábor, aki jelen tanulmány szerzőinek évfolyamtársa, illetve kardvívó sporttársa volt. Mindkét említett közreműködő Amerikában fejtette ki mérnöki pályáját. A Villányi út mögötti hegylábi területre a múlt század 20-as éveinek neves fővárosi építésze Wälder Jakab „Kis-Versaillest” tervezett, amiből csak a Ciszterci gimnázium, Szent Imre templom, Szent Margit gimnázium és a Parókia épült meg. A hegyoldalon az 1882-es filoxéria járvány nyomán kipusztult szőlők helyére szépmívű villák és egyházi oktatási létesítmények épültek. A helyszínen látható emléktábla szerint (1. kép), a tavat és környezetét 1960-ban alakították ki mai formájára (2. kép), a kisebbik gödör körül szabadtéri színpad épült, amely szemmel láthatólag megszüntetésre van ítélve. 1982-ben tömeges halpusztulás miatt, a műegyetem tanárai Kollár György, Vas Károly, Raum László és Szolnoki Csaba végeztek alapos vízminőségi vizsgálatot (MHT IV Vándorgyűlés III.k. 1983.), amely fő javaslata a kb. lm vastag toxikus fenékiszap sürgős eltávolítása volt. Ez azóta sem történt meg. A vízi élettér fenntartása érdekében Király Uzor közreműködésével egy szökőkútszerű levegőztető berendezést telepítettek, amely azóta is látható. (3. kép) í
