A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

7. szekció. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - 10. Prókai Péter (DMRV Zrt.): Membrántechnológia alkalmazása a Veresegyházi Szennyvíztisztító Telepen - 11. Dr. Stehlik József (ST és S Mérnöki Iroda Bt.): Fűzfaültetvényes talajbiológiai tisztítás fapellet készítésével és hasznosításával

2. Növényzet nélküli tavas rendszerek

♦ Tórendszer levegőztetés nélkül

♦ Tórendszer mesterséges levegőztetéssel

3. Tavas rendszerek növényzettel (wetland-ek)

♦ Szabad vízfelszínű nádtavas rendszer (SVF)

♦ Felszín alatti vizes rendszer (gyökérzónás, ill. mezős)

4. Sorba kötött rendszerek

1.5 Talajbiológiai tisztítás faültetvényes hasznosítással

A tisztítási rendszer jelentősége

A talajbiológiai tisztítás a szennyvizekben lévő szennyező anyagok eltávolítását, ill. a lebontás során keletkező értékes anyagok hasznosításának a lehetőségét is biztosítja.

A faültetvényes hasznosításnak egyre nagyobb jelentősége van a megújuló energia termelésében is.

Az Európai Unió Irányelve szerint 2010-re a teljes energiafelhasználásból a megújulónak 12%-kall kell részesedniük!

Magyarország ebben (is) jócskán le van maradva, bár a biomassza-mennyiség alapján akár az elsők között is lehetne. Ez az energiahordozó egymaga fedezni tudná az ország éves energiaigényének 20%-át.

A faültetvények alternatív energiahordozóként azért kerülhetnek szóba, mert energetikai szempontból viszonylag kevés káros anyagot tartalmaznak, és szinte korlátlanul rendelkezésre állnak. A hazai növénytermesztés tizennyolc, az erdőgazdaság három-négy millió tonna alapanyaggal szolgál.

A mai 2,8%-os biomassza alapú energia feldolgozást főként tűzifából fedezik. A magyar erdők éves növekedése kb. 12 millió m3, a kitermelt volumen hétmillió. Ezt az

4