A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
1. szekció - 7. Lovas Attila - Horváth Béla - Virágné Kőházi-Kiss Edit (KÖTIVIZIG): A Közép-Tisza vidék, a Jászság és a Nagykunság vízkészlet-hasznosítási stratégiája
eltávolítása és a becsúszások rendezése; a Nagykunsági-főcsatorna vízszintemelése, a tározói vízminőség romlás: beeresztő műtárgy zárása esetén megfelelő tartalék vízkészlet képzése; Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornán tömegesen megjelenő védett rucaöröm (Salvinia natans) és súlyom (Trapa natans) mechanikai módszerrel történő gyérítése a KÖTI-KTVF engedélye alapján). 2011-et követően a vízbő időszakot ismét aszályos időszak követte, ezért még sürgetőbb volt a Vízhiány-kárelhárítási Szakszolgálat rendszerének helyi szabályozással történő kidolgozása (a nagyvizek elleni védekezés végrehajtási rendeletéi rendelkezésre állnak, a kisvizek elleni védekezés azonban korántsem egyenszilárdságú ezzel). 2.1 A vízhiány-kárelhárítás szerezeti rendje Igazgatóságunk fontosnak tartja, hogy tervszerű felkészüléssel és hatékony, operatív beavatkozásokkal megelőzze, illetve mérsékelje az extrém vízhiányos helyzetekből adódó károkat. 2012-től a KÖTIVIZIG védelmi szervezetébe integráltan - az országban elsőként - megkezdte munkáját a Vízhiány-kárelhárítási Szakcsoport. A döntés létjogosultságát az is megerősíti, hogy mindjárt ebben az évben rendkívüli-, illetve súlyos aszály sújtotta térségünket, így a szakcsoport által szervezett vízhiány elleni védekezés végrehajtására 13 héten keresztül volt szükség. Vízhiány Kárelhárítási Szakcsoport feladatai: a. / a hidrometerológiai helyzet, az előrejelzések és vízigények alapján a vízhiány kárelhárítás érdekében intézkedési tervet állít össze, melyben javaslatot ad a várható vízhiányos időszakra történő felkészüléshez szükséges preventív beavatkozásokra, b. / folyamatosan ellenőrzi a vízhiány megelőzésére, kezelésére összeállított intézkedési terv végrehajtását, a vezetést tájékoztatja a beavatkozások teljesítéséről, eredményességéről, c. / a KÖTI-VÍZIG Vízhiányvédelmi terve - mely magában foglalja a vízkorlátozási tervet is -alapján javaslatot tesz a védekezés/vízkorlátozás elrendelésére, a szükséges beavatkozások, intézkedések bevezetésére, vízhozam mérések, vízminőség vizsgálatok elvégzésére, megszervezi a védekezés végrehajtását, a korlátozás ellenőrzését, gondoskodik a vezetés tájékoztatásáról, javaslatot ad a védekezés/vízkorlátozás megszüntetésére, feloldására, d. / a védekezési/korlátozási időszakban feladata a jelentések, a vízhozam mérési és vízminőség vizsgálati programok összeállítása, a kapott eredmények elemzése, értékelése, e. / kapcsolatot tart az üzemeltető szervezetekkel, társulatokkal, Nemzeti Park Igazgatóságokkal, társ VIZIG-ekkel, a KTVF-ekkel, fJ a védekezés befejezését követően gondoskodik a zárójelentés összeállításáról. 2.2 A vízhiány-kárelhárítás védmüvei és üzemeltetése A KÖTIVIZIG vízhiány-kárelhárítás védmüvei: Kiskörei tározó (legjelentősebb), vízpótló főművek és elosztó hálózat, vízrendezési főművek, holtágak, tározók. Ezek összesen 201,1 millió m3 dinamikus vízkészlet betározását teszik lehetővé. A Kiskörei Tározót végre arra használtuk, amire létrehozták. Amikor megépült, az alapvető rendeltetése a vízkészlet-teremtő funkció volt, emellett még számos szerepet betölt: rekreáció, üdülés, horgászat, amelyek az évek során egyre fontosabbak lettek. Azonban 1993-ban, a 92- es rendkívüli aszály után született egy kormányhatározat, ami 20 évre rögzítette a Tisza-tó hasznosításának irányait, abban került megfogalmazásra az, hogy a vízkészlet-biztosítás, - teremtés az az alapfunkció és az nem változik. Ez azóta is így van. Érdekes módon először 1992-ben került sor arra, hogy a tározó normál nyári vízszintjét - az aszály miatt megnövekedett vízigények miatt - csökkenteni kelljen, ezután született meg a kormányhatározat. 2012-ben szintén szükség volt a Tisza-tó nyári vízszintjének csökkentésére. Mi egy pár éve bevezettük azt a gyakorlatot, hogy amikor a hivatalosan kiadott 13
