A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
7. szekció. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - 1. Bartókné Tassonyi Annamária (Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-magyarországi Kirendeltsége) Helyzetkép - a 2000 LE alatti kistelepülések szennyvíz-elhelyezési kérdései a VGT függvényében a NeKI Észak-magyarországi Kirendeltségének működési területén - 2. Boda János (Mélyépterv Komplex Zrt.): Ko-fermentáció a nagyobb szennyvíztisztító telepeken
KO-FERMENTÁCIÓ A NAGYOBB SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEKEN Boda János Mélyépterv Komplex Zrt. Rothasztás és biogázhasznosítás a nagyobb szennyvíztisztító telepeken A hazai és az uniós követelményeknek is megfelelő szennyvíztisztító telepek működtetése egyre költségesebb. A szennyvíz- és az iszapkezelés valamennyi művelete több-kevesebb energiát igényel. Számottevő energiatermelés csak a rothasztás (anaerob iszapstabilizálás) melléktermékéből, a biogázból lehetséges. A biogáznak közel kétharmada metán, egyharmada széndioxid és kisebb mennyiségű hidrogént, kénhidrogént, oxigént és nitrogént is tartalmaz. 1 kg szervesanyag lebontásakor 750-1000 1 gázhozamra lehet számítani. A rothasztóba betáplált szervesanyagra vonatkoztatva ez az érték 400-500 1/kg. Az átlagos összetételű biogáz fűtőértéke 6-6,4 kWh/m3. A kisebb szennyvíztisztító telepeken a biogázt kazánokban elégetve tüzelőanyagként hasznosítják. A kazánokkal meleg vizet állítanak elő, s ezzel fűtik a rothasztókat és elégítik ki a telep egyéb hőigényét. A megoldás nem optimális, mivel a nyári időszakban a gáz nagy részét el kell fáklyázni, télen pedig változó mennyiségű földgázpótlásra van szükség a telep teljes hőigényének a fedezéséhez. A biogáz teljes körű hasznosításának egyik lehetséges módja a gázmotoros hasznosítás. A biogázt gázmotorban elégetve mechanikai munka nyerhető, és a motor hűtővizében, kenőolajában és kipufogógázában lévő hőenergia is hasznosítható. A mechanikai munka generátorok közbeiktatásával villamosenergia előállítására, a hulladékhő pedig fűtési célokra használható fel. A biogáz teljes körű hasznosítására a régebbiek közül a dél-pesti, a debreceni, a kecskeméti és a nyíregyházi szennyvíztisztító telepen találunk példát. Ezeken a telepeken a generátorral egybeépített gázmotorokkal villamos energiát állítanak elő, a motorok hulladékhőjét pedig fűtési célokra használják fel. Az így előállított villamosenergiával a vásárolt energia mennyiségét felére-harmadára csökkentik. Rothasztásos iszapkezelés és gázmotoros biogáz hasznosítás szerepelt a nagyobb szennyvíztisztító telepek uniós támogatású fejlesztéseinél is. Ezeknél egylépcsős nagyterhelésű iszaprothasztókat alkalmaztak 20 nap körüli tartózkodási idővel, 2-3 kg/m3.d szervesanyagterhelésre és 35-37 °C üzemeltetési hőmérsékletre méretezve, a nyersiszap gravitációs és a fölösiszap gépi sűrítésével a rothasztóba betáplált iszap koncentrációjának 5-6 %-osra emelésével, a hidraulikai terhelés csökkentésére. Utórothasztók helyett kevert kigázosító medencéket alkalmaztak, ezzel is csökkentve az építési költségeket. A kigázosított kirothasztott iszapot víztelenítést követően engedélyezett módon történő ártalmatlanításra, hasznosításra, elhelyezésre elszállítják a telepekről. A rothasztásos iszapkezelés és a gázmotoros biogázhasznosítás technológiáját a soproni telep példáján az E ábra , létesítményeit az 1. kép szemlélteti. Ezen a telepen a víztelenített iszapot helyben komposztálják, a komposztot a mezőgazdaságban hasznosítják.
