A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
1. szekció - 7. Lovas Attila - Horváth Béla - Virágné Kőházi-Kiss Edit (KÖTIVIZIG): A Közép-Tisza vidék, a Jászság és a Nagykunság vízkészlet-hasznosítási stratégiája
1980-tól a már rugalmasabbnak számító keretterv vezérelte. Az így kialakított művelési ágak és gazdálkodási módok egyszerre eredményezték a belvíz-veszélyeztetettséget és az öntözési igények megnövekedését. 1990 után a tervutasításos fejlesztési politika megszűnt, az erőteljes állami szerepvállalás lecsökkent, szabadáras lett a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj, megváltoztak a birtokviszonyok, ezzel együtt az igények, viszont a vízgazdálkodási létesítmények ehhez igazodó fejlesztését az uniós források megnyílása csak az utóbbi években tette lehetővé. A területünkön lévő öt vízpótló-vízellátó rendszer (Nagykunsági, Jászsági, Tiszafüredi, Tiszavárkonyi, Gástyási) összes hatásterülete körülbelül 200 200 ha. Ez egy elvi lehetőség, a rendszerek kiépítettsége alapján ez a terület jelenleg is ellátható, a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztosítható. A 90-es évek elején 100 000 ha körül volt az engedéllyel rendelkező öntözött, öntözésre alkalmas területek a száma, de ennek a ténylegesen körülbelül két harmadát, olyan hozzávetőlegesen 60 000 ha-t öntöztek meg maximum. 1992-ben, amikor először volt szükség, Tisza-tó felvízszint-csökkentésére akkor még ilyen mennyiségű öntözés volt, voltak is korlátozások, és akkor nagyobb nyilvánosságot kapott az ügy. Most 40 000 ha körül van az engedélyezett terület, ennek arányában nagyobb részét öntözik meg, az öntözött terület nagysága 30 000 ha fölött van, ez a fele annak, amire 1992-ben szükség volt. Ha azt nézzük, hogy mennyi hatásterület - 200 200 ha - és azt mindet igénybe vennék és használnák, akkor már nagy valószínűséggel egy 2012-eshez hasonló rendkívüli aszályos időszakot nem lehetne tényleges vízkorlátozás nélkül végigvinni. Vízellátó rendszerek megnevezése- Nagykunsági rsz.:- Jászsági rsz.:- Tiszafüredi rsz:- Tiszavárkonyi rsz.:- Gástvási rsz,: Összesen: nettó terület (ha) 110.100 44.300 32.800 3.500 9.500 200.200 Vízpótló- és elosztó csatorna hálózat Csatornák felosztása, hossza (km): kizárólagos állami tulajdonú vízpótló: 140,2 kettős működésű: 205,2 forgalomképes vízpótló: 323,2 kettős működésű: 70,4 Összesen: 739,0 Magyarország mindig agrárország volt, értelemszerűen a növénytermesztés természeti adottságait is figyelembe kell vennünk. Itt persze többféle út létezik. Egyrészt az az út is egy megoldás, hogy egyértelműen alkalmazkodunk a környezeti feltételekhez, és olyasmit akarunk termelni, ami magától is megterem. Azért ez nem teljesen van így, Dr. Nagy János professzor vezetésével Debrecenben működik egy öntözési kutató központ, ahol negyven éves adatsorokkal tudnak dolgozni, és különböző kultúráknál, különféle növényeknél, eltérő agrotechnikával vizsgálják, milyen terméshozamot tudnak produkálni. A vizsgált negyven évből csak kettő olyan év volt, amikor öntözés nélkül magasabb terméshozamot produkált volna az adott növény, mindegyik kultúra esetén. Tehát, ha a negyven évből csak két évben képes - jó agrotechnikával, kis parcellákban, jól művelve, jó vetőmagból előállított kultúra - magasabb hozamot produkálni öntözés nélkül, akkor ez azt mutatja, hogy az öntözésnek igenis van létjogosultsága Magyarországon. Az egy más kérdés, hogy drágának tartják. 5
