A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 17. Riczu Péter - Tamás János (Debreceni Egyetem): Intenzív almaültetvény mikrodomborzat-vizsgálata precíziós eszközök alkalmazásával - 18. Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság) - Nagy György (ADUVIZIG): A szélsőséges időjárás eseményeinek hatása a talajvízszintek alakulására Magyarország síkvidékein, különös tekintettel a Kalocsai-sárköz területére
szembetűnő. A domborzati formák csaknem azonosak, azonban a síkrajzi elemek (utak, csatornák) az eredeti tartalommal csak részleges fedést mutatnak, a felvételezés óta eltelt, gyorsuló ütemű változás lemérhető. 8. ábra: A 001401 Öregcsertő-Csorna észlelőkút környezete a III. katonai felmérés eredeti és származtatott térképrészletén A katonai felmérések térképrészieteken látható változások még az észlelőhálózat kialakítása előtti állapotot jellemzik, ezért a környezeti változók módosulásának a talajvízjárásra gyakorolt hatása mérési adatok hiányában csak becsülhető. Feltételezhető, hogy a vízrendezés, lecsapolás a felszín alatti tárolt készletek bizonyos mértékű csökkenését eredményezte, az azonban a térképrészietek alapján valószínűsíthető, hogy a kiválasztott 001401 Öregcsertő észlelőkút környezetében sem a felszínborítás sem a területhasznosítás nem változott számottevően. 5.3. Napjaink térképei és „tér-képei” A térképészet eszköz- és módszerparkjának fejlődése, majd a térinformatika, mint új, és önálló szakágazat megjelenése a mindennapok térképhasználatát is alapjaiban változtatta meg. Az 1:10000 méretarányú - sokáig titkosnak minősített - térkép az ábrázolás részletességével és pontosságával sokcélúan felhasználhatónak bizonyult. Felhasználását - a minősítés mellett - a papír hordozóanyag szállítási nehézségei és sérülékenysége korlátozta. A lapolvasók terjedése jelentős lépés volt az immaterializálódás felé. Az újabb, digitális térképek - melyek közül kettőről kissé részletesebb ismertető is olvasható ebben a fejezetben - elsősorban digitális formában hozzáférhetők és használhatók fel, gyakran csak a velük végzett műveletek eredménye jelenik meg papíron, illetve gyakran még az sem, ezért indokoltnak tekinthető az idézőjel.
