A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 17. Riczu Péter - Tamás János (Debreceni Egyetem): Intenzív almaültetvény mikrodomborzat-vizsgálata precíziós eszközök alkalmazásával - 18. Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság) - Nagy György (ADUVIZIG): A szélsőséges időjárás eseményeinek hatása a talajvízszintek alakulására Magyarország síkvidékein, különös tekintettel a Kalocsai-sárköz területére
különlegessége, hogy a jobb alsó részén elhelyezett rajzon a térség korbeli életében meghatározó tevékenység művelőjét, a pákászt ábrázolta. 6. ábra: A Kalocsai-Sárköz ábrázolása egy 1763-ban készült térképen (bal oldali kép) és a jelenlegi vízfolyások 5.2. Katonai felmérések A katonai topográfiai térképek sajátos helyet foglalnak el a hazai térképészet történetében. Georeferált változataik - esztétikai értékük mellett - a múltbeli környezeti változók olyan statikus adatforrásai, amelynek kellő körültekintéssel számos, köztük egyes vízgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre adandó válasz keresése során nem nélkülözhetők. Az I. katonai felmérés keretében a Magyarország területén 1782-1785 között lezajlott felmérések alapján elkészült, 1:28800 méretarányú szelvényei még vetület nélküliek, ezért síkbeli pontatlanságuk jelentős lehet, ezért az egyes tereptárgyak azonosítása nem minden esetben végezhető el szabatosan. A bemutatott részleten egyértelműen felismerhető, hogy a két megnevezett („Karátsony-Templom”, „Tsornoi-Templom”) templom valószínűleg ármentes, kisebb, a kiterjedt vizenyős területből szigetszerűen kiemelkedő magaslatra épült (7. ábra). Az észlelőkút becsült helyének környezetében a felszínborítás kevésbé tekinthető részletgazdagnak. Az I. Ferenc császár által 1806-ban elrendelt „Zweite oder Franziszeisehe Landesaufnahme”, IF katonai felmérés Magyarországon az 1819-1869 közötti időszakban, 1:28800 méretarányban történt. (A Kalocsai-Sárköz területét lefedő szelvények felmérése 1858-1860 között készült.) A szelvények kialakítása során a Cassini-féle szelvényezést és vetületrendszert (szög- és távolságtartó, mindig párhuzamos és merőleges szelvényhatárokkal) alkalmaztak. E vetületi rendszer sajátosságai miatt az egyes térképszelvényeket jellemző kisebb torzítások miatt nem pontos. (A gömbi és a síkbeli hosszak korrigálására nem került
