A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 11. Kozma Zsolt (BME) - Muzelák Bálint (Generalcom Mérnöki Kft.) - Koncsos László (BME): A belvízi jelenségek integrált hidrológiai modellezése - Tapasztalatok a Szamos-Kraszna közi mintaterületen
a hidrológiai-hidrodinamikai változók idősoraiból álló szimulációs eredmények6 között átjárást kell teremteni. Emellett ahhoz, hogy bármilyen elemzés szisztematikusan elvégezhető legyen, első lépésben szükséges a belvizes időszakokat a szimulációs eredmények folytonos idősorából leválogatni. A szűrés során alkalmazott feltételrendszer akár a belvíz egy új, szimulációs szempontú definíciójának is felfogható. A jelenség fogalmi meghatározása meglehetősen nehéz és bizonytalan. Ez hatványozottan igaz a modelleredményekre megadott definíció esetén: ehhez ugyanis térben és időben változó, gyakorlati szempontból tetszőleges pontosságú, folytonos mennyiségekre kell küszöbértékeket meghatározni. Számos szempont (tér- és időbeliség, felszíni és felszín alatti készletek, hőmérséklet és halmazállapot, egyéb elméleti és gyakorlati vonatkozások) mérlegelése alapján az alábbi meghatározás mellett döntöttünk: A hidrológiai modell szimulációs eredményei alapján ap ap időszak tekintendő belvízi eseménynek, melyre 1. ap A fajlagos elöntés értékének Atlh napos mozgóátlaga és T tartóssága is meghaladja Aknj, illetve Tknt küszöbértéket, 2. továbbá a TUv léghőmérséklet AtIérj napos mozgóátlaga Tkntfölötti. A meghatározásban szereplő Atvb és AtIérj intervallumok, illetve az Aknj, Tknt és Tknf küszöbértékek megválasztása terület- és feladatfüggő, értékük a leválogatás eredményét nagyban befolyásolja. Az adatok szűrése történhet teljes mértékben automatizált módon, de bizonyos esetekben szükség lehet az eredményül kapott idősor manuális korrekciójára is. 2.4. Mintaterület A módszer teszteléséhez számos érv miatt a Szamos-Kraszna közi belvízvédelmi szakaszt választottuk kiemelt mintaterületnek7. Ez a szakasz az ország belvízzel leginkább veszélyeztetett területei közé tartozik (Pálfai, 2004), ahol a szélsőséges víztöbblet gyakori kialakulásának minden feltétele adott. A régió természeti sajátosságai és a kiterjedt védelmi rendszer számos vízkormányzási-területhasználati variáns elvi vizsgálatát teszi lehetővé (VITUKI és ÖKO Rt. 2005; Váti 2005; Váradi, 2010). A 2.2. ábra a védelmi szakasz domborzati viszonyait, csatornahálózatát és a hosszú ideje üzemelő talajvízészlelő kutak helyét mutatja be. 0 5000 10000 15000 20000 2.2. ábra - A Szamos-Kraszna közi belvízvédelmi szakasz átnézeti térképe mBf. 119 117 115 113 111 109 107 6 Az előző lábjegyzetben felsoroltaknak megfelelő szemléltető (nem valós eredményekhez kapcsolódó) számpéldák: adott időlépésben és cellában a talaj víz tükör a 1.73 m méylségben van, a 0.8 m vastag termőrétegben az átlagos telítettség 87%, a terepi vízborítás mélysége 1.43e-3 m, illetve a területen és időszakban a 6500 ha-t meghaladó vízborítás 12,73 napnyi tartósságéi volt. 7 Hasonló belvizes modellelemzések további három területen (Nagykörű, Makó és a Hanyi-Tiszasülyi tározó térsége) zajlottak/zajlanak. 4
