A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 9. Kása Melinda - Bukodi Csaba (KDVVIZIG): Társulati kezelésű művek fenntartásának nehézségei és tapasztalatai a KDV-VIZIG működési területén a XXI. század küszöbén - 10. Dr. Kozák Péter (ATIVIZIG): Belvizek kezelésének lehetőségei az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön a 2010/11 és a 2013. évi belvizek tapasztalatai alapján
Belvizek kezelésének lehetőségei az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön a 2010/11 és a 2013. évi belvizek tapasztalatai alapján Dr. Kozák Péter Ph.D. Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged 1. Bevezetés Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén található vízgyűjtőknek belvízi kitettsége kiemelkedik a hazai vízgyűjtők között. Az ország legalacsonyabban elhelyezkedő vízgyűjtőiről beszélünk, mely hátrányos helyzetet eredményez mind a felszíni, mind pedig a felszín alatti vizekkel kapcsolatosan. Belvízi események gyakorlatilag az év nagy részében kialakulhatnak. Kialakulásuk fokozatosan eltávolodik a „hagyományos", szakirodalomban említett időszakoktól és egyre inkább több időszakot átívelő belvízi események Kozák (2011) jellemzi a térséget. A belvízi elöntések formájában több hónapig a vízgyűjtőkön elöntések alatt tartják azok területeit, ezáltal jelentős károkat okozhatnak a mezőgazdasági művelés alatt lévő területeken, vagy akár közvetlenül a belterületeken, lakott településrészeken Kozák (2006.). A belvízi elöntések károkozásainak megelőzésére jelentős erőforrások kerülnek felhasználásra időszakról-időszakra a védekezési tevékenység során. Ezek jellemzően az összegyülekezett vizek meghatározott idő alatti elvezetését valósítják meg, az elvezető rendszer aktuális elvezetési potenciája alapján. A belvizek okozta elöntési károk nem csak az elöntött mezőgazdasági kultúra fajtájától függnek, hanem annak fejlettségi fokától is. A károk megelőzésében jelentős erőfeszítések történtek és történnek jelenleg is az elvezető rendszerek és az igénybe vehető tározási kapacitások folyamatos igénybe vételéhez szükséges feltételrendszer biztosítására, esetenként azok bővítésére. Jelen dolgozat az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön tapasztalt 2013.- évi belvízi események tükrében vizsgálja a tározások speciális fajtájának, a talajban végbemenő tározásnak igénybevételi lehetőségeit, korlátáit. 2. Belvíztömeget növelő tényezők 2013. évben keletkezett belvízi események hidrológiai háttere igazodott a „hagyományos" tavaszi belvízképződési folyamatokhoz. 2012. évben gyakorlatilag a teljes éven keresztül jelentős vízhiány jellemezte a vízgyűjtők vízgazdálkodási viszonyait. Egyedül október hónapban jelentkezett a sokéves átlag értékét meghaladó mennyiségű havi csapadékösszeg. A felhalmozódási időszak során csak januártól kezdődött sokéves átlagot meghaladó összegű havi csapadék december és február hónapok között. Március hónapban jelentős mennyiségű csapadékot regisztráltak, mely a sokéves átlag (35 mm) 3,5-szeres értékét (123,9 mm) is meghaladta! A lehullott csapadék egy része hó formájában hullott. Április hónapban a havi csapadék tevékenység jelentősen csökkent, a sokéves átlagot nem haladta meg. Az igazgatóság teljes működési területére (8512 km2) vonatkoztatva 1,054 km2 3 víztömeget jelent. A csapadék tevékenység havi megoszlását az alábbi grafikon szemlélteti:
