A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 8. Gratzl Ervin (ÉDUVIZIG): Víztározási, vízvisszatartási lehetőségek vizsgálata a Kis-Rába többcélú vizpótló rendszerben az ökológiai, természetvédelmi, ipari vízigények és a mezőgazdasági vízhasznosítási célok biztosítása érdekében

-19-Alapadatok a Tn és a Tz számításához:

k

x„

Xz

0,0

0,00

0,00000

0,5

1,36

0,00790

1,0

2,30

0,106

1,5

3,12

0,292

2,0

3,89

0,530

2,5

4,62

0,805

3,0

5,30

U0

3,5

6,00

1,42

4,0

6,70

1,74

4,5

7,35

2,08

5,0

8,00

2,44

5,5

8,65

2,79

6,0

9,25

3,15

6,5

9,9

3,52

7,0

10,6

3,90

7,5

11,2

4,28

8,0

11,8

4,66

8,5

12,4

5,05

9,0

13,0

5,45

9,5

13,6

5,85

10,0

14,2

6,20

10,5

14,8

6,60

n,o

15,4

7,00

11,5

16,0

7,40

A felsővezérlésű rendszereknél a bögék méretezésének legfontosabb szempontjai:- A vízszállító képesség meghatározására a csatorna méretezésnek előírásai az irányadók.- Megállapítható, hogy beruházási szempontból célszerű a lehető leghosszabb bögék kialakítása, mert így a műtárgyak bekerülési költsége is csökkenthető.- Ennek a törekvésnek azonban az üzemeltetési körülmények szabnak határt.- A vízszinttartás feladata ugyanis a vízkivételi műtárgyak rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges vízszint előállítása.- A böge hosszát tehát úgy kell megállapítani, hogy a vízszinttartó műtárgytól legtávolabb eső vízkivételi helyen mind a zérus vízszállításhoz kapcsolódó statikus felszíngörbe vízszintjénél, mind pedig a legnagyobb vízszállításhoz kapcsolódó dinamikus felszíngörbe vízszintjénél a vízkivételi műtárgy a saját névleges vízszállításnak teljes tartományában üzemeltethető legyen.