A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 8. Gratzl Ervin (ÉDUVIZIG): Víztározási, vízvisszatartási lehetőségek vizsgálata a Kis-Rába többcélú vizpótló rendszerben az ökológiai, természetvédelmi, ipari vízigények és a mezőgazdasági vízhasznosítási célok biztosítása érdekében
-2-megteremti a feltételét az öntözési társulatok kialakulásának.Az 1873-ban megalakult Rábaszabályozó Társulat 1885-1895 között jelentős munkákat végzett, ekkor történt a Kis- Rába vízpótló rendszer mostani szerkezetének megfelelő kialakítása. A rendszer vízpótlásának biztosítása érdekében jelentős lépés 1932-1933 között a Nicki műgát megépítése. 1994 decemberében a gátszerkezet megrongálódott annyira, hogy az üzemeltetése nem volt biztosítható. Mivel ez a rendszer kulcsműtárgya, beruházás keretében a nyerges gát átépítésre került tömlős gátszerkezetűvé. 1960-1988 között a rendszerben jelentős öntözésfejlesztés történt. Többek között a Répce és a Rábca egyes szakaszainak 15,3 m3/s vízszállító kapacitásra történő kiépítése, a Kis-Rába fővízkivételi zsilip átépítése, 29 db vízkivételi zsilip létesítése a vízszétosztás érdekében. 1.3, A vízpótló rendszer létesítményei A vízpótló rendszer a területi és csatomahálózati adottságok alapján négy fürtre tagozódik: a) Répce fürt b) Kis-Rába fürt c) Keszeg-ér fürt d) Rábca fürt A vízpótló rendszer vízellátása nagyobbrészt a Rába folyóból a Kis-Rábán keresztül történik. A Kis-Rábán kívül az Ikva patak, a Kardos-ér, a Répce folyó és a Kőris patak szállítanak vizet a vízpótló rendszer területére. HANSAG MEDENCE VÍZRENDSZERE M = 1:50000 JELMAGYARAZAT 1.3,1. A vízpótló főcsatorna és a hozzá kapcsolódó fürt jellemzői A rendszer vízpótló főcsatornája a Kis-Rába. Hossza 40.235 m. Jellegét tekintve kettős működésű csatorna. A vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Kis-Rába fővízkivételi zsilipen 8,0 m3/s vízhozam vezethető a rendszerbe.
