A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 7. Dr. Goda László - Sziebert János (ADUVIZIG): A felszíni vizek vízmérleg alapú vízkormányzásának megalapozása

Távmérő adatgyűjtő hálózatunk kialakítása a felszíni törzsállomások automatizálásával kezdődött meg 1996-ban. A már említett DVGY projekt keretében az elmúlt másfél évben 23 üzemi állomás távmérővé alakítására került sor. Az állomásokat - meglévő hálózatunkhoz illeszkedően - OTT NET DL 500 IP adatgyűjtőkkel, OTT PLS nyomásszondákkal szereltük fel, illetve egy helyszínen alkalmaztunk, próbaképpen OTT ecoLog 500 kompakt vízállás távmérőket. A projekt sajnos csatornahálózatunknak csak egyes elemeit érintette, így a vízrajzi fejlesztés is csak a területünk egy részére terjedhetett ki.

Vízhozamot a törzsállomások mindegyikén, az üzemi állomások közül 32 helyszínen mérünk. A mérések alapvető célja a közvetlen információszerzésen túl a vízhozam nyilvántartási szelvények hitelesítése a folyamatos vízhozam számításhoz és ezzel levezetett vízhozamok folyamatos követéséhez. A hitelesítés - nagyrészt a terület síkvidéki jellegéből adódóan - az alábbi nehézségekbe ütközik:

• a csatornák esése igen kicsi és változó;

• a csatornák hidraulikai érdessége időben változó;

• a beépített műtárgyak némelyike hitelesítésre nem alkalmas kialakítású;

• egyes műtárgyak esetén a hitelesítést több üzemállapotra el kell végezni (pl. zsilip, alvízi visszahatás nélkül, illetve visszahatással, teljesen nyitott zsilipállásra, szivattyús üzemre, stb.)

Tekintettel a felsorolt problémákra is, a DVGY projekt keretében 7 vízhozam regisztráló állomás kialakítására került sor. Az érintett szelvényekbe Teledyne RDI ChannelMaster HADCP mérőfejeket építettünk be. E Doppler-elven működő mérőfejek a telepítési mélységből adnak sebesség-adatot az áramló vízre vonatkozóan. A tényleges vízhozammérések alapján elvégzett kalibrációval az eszköz által mért sebesség és a szelvényközépsebesség kapcsolatba hozható és a szelvényterület ismeretében a vízhozam számítható. Az állomások kalibrálása jelenleg folyamatban van.

2.3. Talajvíz kutak

Az időjárási eseményeknek a lefolyásban megjelenő hatása nem független a talajvizek helyzetétől és a talaj állapotától. A talajvizek alakulást 140 törzshálózati kút segítségével követjük. Ezekből 61 db. távmérő, további 44 db. helyi regisztrálással működik. Adatsoraink átlagos hossza 46 év (3. ábra).

2.4 Operatív adatgyűjtés, adatszolgáltatás

Az operatív adatgyűjtés, adatszolgáltatás központi eleme a saját fejlesztésű, VízAdat elnevezésű alkalmazás. Az emberi észlelésű adatok a szakaszmérnökségek (Kunszentmiklós, Kalocsa, Baja) közreműködésével kerülnek be az adatbázisba. Távadatgyűjtő rendszerünk adatainak lekérdezését az OTT Hydras 3 program vezérli, amely ma már nagyobbrészt GPRS üzemben (kisebb részben még napi ütemezett GSM kapcsolattal) végzi az adatok gyűjtését. A gyűjtött adatok a VízAdat adatbázisába kerülnek és egyúttal láthatóvá, illetve elérhetővé válnak a szakágazati felhasználók számára is. Példaképpen a program egyik szolgáltatását, a mért, illetve számított vízhozam adatok alapján összeállított sematikus területi áttekintő vízmérleget mutatjuk be (4. ábra).

4