A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 7. Dr. Goda László - Sziebert János (ADUVIZIG): A felszíni vizek vízmérleg alapú vízkormányzásának megalapozása
A felszíni vizek vízmérleg alapú vízkormányzásának megalapozása dr. Goda László - Sziebert János Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Rövid tartalom: A dolgozat bemutatja az ADUVÍZIG területén kiépített hidrometeorológiai, felszíni és felszín alatti észlelőállomás hálózatot, valamint az üzemirányítási döntések alátámasztására alkalmas monitoring korszerű eszközeit. Kitér a „Vizek mennyiségi és minőségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyben (DVGY)” projekt keretében végrehajtott fejlesztésekre. Vázolja az adatgyűjtés, adatszolgáltatás alapvető eszközeit. Áttekinti a kialakítandó üzemirányítási rendszer koncepcióját, az eddig elkészült fejlesztéseket, amelyek lehetővé teszik a vízkormányzás okszerű működtetését és hathatós segítséget nyújtanak a vízminőségi havaria esetén alkalmazandó módszerek kidolgozásra. 1. Bevezetés Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADUVÍZIG) működési területe 5881 km2, amelyből a síkvidéki vízgyűjtők nagysága 5489 km2. Belvízelvezetés összesen 904 km hosszú főművi csatornán történik. Ebből 541 km az öntözővizet is szállító, kettős működésű csatornák hossza. A csatornahálózat üzemeltetése során számos, esetenként ellenmondó érdek, igény, körülmény figyelembe vételével kell kialakítani az optimális vízkormányzási stratégiát. A legfontosabb szempontok: belvízelvezetés a megengedett vízszintek meghaladása nélkül, öntözővíz-igények, halastavi vízigények kielégítése, természetvédelmi célú vízpótlás. A vízfelhasználásnál, vízpótlásnál alapvető a megfelelő vízminőség biztosítása is. Egyre hangsúlyosabb, hogy a csatornák víztere vizes élőhelyként, környezete pedig rekreációs területként is megjelenik, amihez megfelelő vízmélységet, vízcserét és vízminőséget kell biztosítani. Több főcsatornának a Duna a befogadója, így a vízkormányzás szempontjából a teljes vízrendszerre visszaható körülményként jelentkezik a Duna mindenkori vízjárása, aszerint, hogy lehetővé teszi a gravitációs kivezetést vagy vízvisszatartást, esetleg szivattyús átemelést tesz szükségessé. A csatornák komplex használatának növekvő igénye - a fent felsorolt szempontok tekintetbe vételével - a vízkormányzási stratégia kialakításában szemléletváltást igényel. Míg a múltban az elsődleges cél az volt, hogy a csatornák vízállása adott üzemi vízszintek között maradjon, addig e mellett ma - és a jövőben még inkább - szükségessé válik a bevezetett és a területen képződött hozamokkal, illetve mennyiségekkel való ésszerű gazdálkodás. E szemléletváltásnak természetesen alapfeltétele azoknak a hidrológiai-meteorológiai és vízrajzi-üzemi adatoknak az ismerete is, amelyek alapján a vízkormányzási beavatkozások elindíthatok, majd pedig amelyek alapján a rendszer válasza értékelhető. Mindez a klasszikus vízrajzi hálózat továbbfejlesztését igényli, olyan monitoring kialakításával, amely gyakorlatilag on-line adatokat szolgáltat a vízrendszer állapotáról és lehetővé teszi ezen adatok üzemeltetést-segítő értékelését is. 2. A vízkormányzási terv alapját képező hidrológiai-meteorológiai, vízrajzi információk 2.1. Meteorológia Területünkön 14 meteorológiai állomást üzemeltetünk (1. ábra). Általánosan észlelt elemek: csapadék, léghő, télen hóvastagság, hóvíztartalom, talajfagy. Egy állomáson mérünk 1
