A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 3. Blaskovics Gyula (nyugdíjas): Harmadik Honfoglalást!

18

Ami itt hiányzik, azt Európa fejlett országai már régen megvalósították, feltörekvő szomszédaink rohamtempóban dolgozzák le elmaradásukat. Csak nálunk állt meg az élet, következményeként váltunk éltanulóból sereghajtóvá. Magyarország vízgazdálkodása élejáró volt az elmúlt századokban. Bős - Nagymaros traumája a vízgazdálkodás szakember gárdáját lebénította, országunk tétlenül tűri a be nem avatkozás következményeit. Ne áltassuk magunkat és a közvéleményt, a következmények katasztrofálisak lesznek. Nem az a tét, hogy a Dunán hogyan hajózzunk, vagy fejlesszünk-e Nagymaroson villamosenergiát. A vízgazdálkodás legfejletteb technikáinak elutasításával országunk jövőjét kockáztatjuk, unokáink megélhetését veszélyeztetjük.

Gróf Széchelyi István 1845. szeptember 27. - október 16. közötti első tiszai - a forrásvidéktől Szegedig tartó - szervezőútján írta a Debreceni Kollégium emlékkönyvébe: „Magyar Ország rosszul volt, meglehetősen van, jobban lesz". Jóslata bevált, de ehhez kellett a második honfoglalás. Ma sincs másképpen: rosszul voltunk, vagyunk, ahogy vagyunk, jobbá kell lennünk, de: ehhez fel kell vállalni az újabb honfoglalást. Az elsőben őseink vére, a másodikban verejtéke öntözte hazánk földjét, a harmadik is áldozatokkal jár. Felvállalása a ma nemzedékének utódjai iránti kötelezettsége.

Stratégia és taktika

Abban, hogy idáig jutottunk, nagy szerepe volt a hallgatás parancsának, mely a nagymarosi építkezés leállításának eltitkolása miatt 1980 táján lett kiadva: vízerőhasznosításról, vízerőműről sehol semmit. Ez egészült ki a rendszerváltás időszakában: gátak építéséről, folyók duzzasztásáról, vízerőhasznosításról vagy rosszat, vagy semmit. Aki ezt megszegte, állásával, káderjével fizetett érte, ezért aki szakmai lelkiismerete szerint akart eljárni, hallgatott. Ha mégis megszólalni kényszerült, kitérően kellett nyilatkoznia. Először 1990-ben egy csongrádi konferencián hallottam: „ A Csongrádi Vízlépcső megépítése jelenleg nem időszerű, mert... (Dr Pálfai Imre VÍZIG oszt.vez.) utoljára a Magyar Mérnöki Kamara határozatában olvastam: „Az MMK Elnöksége...nem tartja időszerűnek...." a dunai vízlépcsőzés megvalósítása érdekében tett javaslatomat (8/2011.II.24. sz. Elnökségi határozat). A húsz éve uralkodó időszerűtlenségnek ideje lenne végét vetni.

Az őszinte véleménnyilvánításra egyetlen lehetőség maradt. Szakmai szervezeteink konferenciái, a rendelkezésre álló szakmai kiadványok eddig egyfajta siratófalként működtek. Egymással azonosan gondolkodó szakemberek mondják el véleményüket, teszik közé gondolataikat, fogalmazzák meg javaslataikat és egymást egyetértésükről