A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 22. Dr. Rátky István - Rárky Éva (nyugdíjas / Golder ZRt.): Görgetett hordalék térfogatáram Felső-Dunai mérések alapján

Rátky-Rátky-6-Görgetett hordalék- u* és Dso alapján a (4) összefüggésből számítottuk xmÉrl -et, a dimenziómentes fenékcsúsztatófeszültséget.

A 4b,mért — ^mért pontpárokra különböző típusú függvényeket illesztettünk:

’Hatvány’-típusú

4b*zám=c1(T-<)bl

(7)

’Gyökös’-típusú

4b,szám ~ % (T —^c)(VX —gjXc)

, , í Y3

(8)

’Alfával’-jelű

* =c(t*Hi- —

4b,szám '-'3Vt / 1 *

l X J

(9)

A 4b mért — ^mért pontpárok nagyon szóródtak, a statisztikában általában elfogadott szorosságé (megbízhatóságú) kiegyenlítő függvényt nem lehet rájuk illeszteni. A függvények változó paramétereit (a t) -t, és a szorzó állandókat valamint a hatványkitevőket) úgy határoztuk meg, hogy a függvényből számított 4b szám és a mérésből meghatározott 4b mért között (összességében) a legkevesebb (legkisebb) eltérés legyen. Minden q h -hez számítottuk az

*

_ 4 h .szálIll'lüliI (10)

4 h, mért

értéket, majd meghatároztuk az

0,7 < r; > 1,5; 0,5 < r2 > 2,0 és 0,33 <r3> 3,0 (11)

intervallumokba eső r,-ket, a teljes halmaz szászázalékában. A qmérl -x,nérl pontpárokra a ’Hatvány-’ és a ’Gyökös’-típusú kapcsolatot illesztve az alábbi eredményeket kaptuk:

q;,szám=5,27(x*-<)u <=0,037

n=29%; r2=50%; és r3=72%

4U =5,95(x*-<)(>/<-V<) < =0,035

iq=30%; 12=49%; és r3=70%

(12)

(13)

Az összefüggések, a hordalék számításnál általában adott (van Rijn 1984, Wu-Wang-Jia 2000, Wu 2001) hibahatárokhoz viszonyítva nagyobb hibával (szórással) adják vissza a mért értékeket.

4. Javított összefüggés

Kismértékben növelhetők rt értékek, ha a görgetett hordalék térfogatáramot az (5b) összefüggésből számítjuk. A mozgásban lévő görgetett hordalék fajlagos sűrűsége (a) a kritikus fenéksebesség eloszlásából határozható meg. Stelczer a kritikus fenéksebességet valószínűségi változónak tekintve a Duna három szelvényében meghatározta a kritikus fenéksebesség empirikus eloszlás függvényét. Több száz izotóppal megjelölt kavicsszem mozgását („álló”, „mozgó” állapot definiálásával) elemezte (Stelczer 1988. 1). Különböző típusú eloszlásfüggvény illeszkedés vizsgálat után - elvi és fizikai meggondolások alapján - a normál eloszlást találta