A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 21. Dr. Kertai István - Szántó Tibor - Rosza Péter (Viziterv Consult Kft.): Árvízvédelmi biztonság megteremtése a Kövicses-patakon
A terület geofizikai besorolása az Eurocode 8 szerint 2-3. Az ennek megfelelő szeizmikus tényezők beépítésre kerültek a modellbe, és egy esetleges földrengésre is megvizsgálták a terület állékonyságát, az előbbiek szerinti esetekre. A vizsgálatok eredménye a következő: A körcsúszólap modellezte felszíni hámlások, csúszások bekövetkezése nem zárható ki, a terület a stabil-labil határon van. A síkcsúszólap és az egyedileg felvett körcsúszólap alapú modellezések szerint nagyobb területre kiterjedő, réteghatárok mentén bekövetkező csúszás kialakulása viszont nem várható. A szeizmikus érzékenység figyelembevételével készített számítások azt mutatják, hogy egy esetleges földrengés hatására a felületi hámlások, megcsúszások bekövetkezésének a valószínűsége megnő, de a nagyobb területre, ill. mélyebb szintekre lehatoló suvadás bekövetkezése még átlagos szeizmikus érzékenység mellett sem várható. A feltárások alapján a vizsgált területen nyomás alatti a talajvíz. Csapadékos időjárás esetén a feltáráskori viszonyokhoz képest is megnőhetnek a nyomásviszonyok az altalajban, mely a domboldalon előidézheti/elősegítheti az állékonysági problémák (felszíni hámlások, csuszamlások, stb.) kialakulását. Ennek elkerülése érdekében, a kiépített kutakat célszerű nyomáscsökkentő kutakként üzemeltetni. Amennyiben a jelenleg folyó ellenőrző geodéziai mérések eredményei a lejtőmozgások egyenletes, netán gyorsuló folytatódására utalnak, hatékonyabb mélyszivárgó kiépítése is szükséges lehet. A domboldal megbontását (bármilyen felszín alatti beavatkozás esetében), valamint a növénytakaró eltávolítását, ritkítását, irtását kerülni kell. A felszíni vizek lefolyását elő kell segíteni. A csapadék összegyülekezését meg kell akadályozni, ill. a már összegyűlt csapadékvizeket minél előbb el kell távolítani a területről és annak közeléből. A meglévő mozgásérzékelő rendszer leolvasási gyakoriságát növelni kell (félévente). Egy esetlegesen előforduló katasztrófahelyzet vizsgálata A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke végezte annak az árvízi fenyegetettségnek a vizsgálatát, melyet Hasznosi-víztározó gátszakadása jelentene. A tározó maximális térfogata 2,3 millió köbméter, a földből épült duzzasztógát magassága 27,5 m. A gáttest katasztrofális tönkremenetele várhatóan pusztító árhullámot indítana el. A vizsgálat alapvetően két részből állt: • a gátszakadás folyamatának vizsgálatából és a szakadáskor kiömlő árhullám paramétereinek a meghatározásából, továbbá • a szakadás esetén kialakuló árhullám levonulásának hidrodinamikai modellezéséből. A vizsgálat készítői az eredményeket az alábbiakban foglalták össze: „Modellvizsgálatáink azt mutatták, hogy ha a Hasznosi-víztározó gátja a koronaszintig való töltöttségről átszakadna, akkor az a feltételezésektől függően 1800-3200 m3/s maximális hozamú árhullámot indítana el a Kövecses-patak völgyében. Hasznosra 10-20 perc alatt érne el az árvíz, Pásztora pedig 20-40 perc alatt. Ha a szakadás felkészületlenül éri a katasztrófavédelmi irányítókat, akkor ez rendkívül rövid időelőnyt biztosít a lakosság riasztására, kimenekítésére. Ugyan az árhullám Hasznost érné el leggyorsabban és legerősebb hidraulikai hatással, de a házak ezen a településrészen jellemzően a hegyoldalba épültek, ezért csupán a Kövecsespatak mentén 100-200 m széles sávban öntene el házakat a víz. Ezzel szemben a messzebb lévő Pásztó síkabb domborzaton fekszik és a modell szerint itt az épületeknek a felét is elöntheti a víz, 1-3 m magassággal tetőzve. A Kövecses-patak mentén 15
