A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 19. Nagy Tamás (ÉDUVIZIG): Az ÉDUVIZIG projektjeinek beruházási tapasztalatai - 20. Papanek László (KDVVIZIG): A Zagyva folyó árvízvédelme, megoldott és megoldásra váró feladatok
Zagyva jobb part 0+000-6+93 ltkm Összesen 11,481 km 11.02. számú Jászfényszarui Zagyva bal part Zagyva jobb part 4+550 - 9+280 tkm 6+931 - 11+470tkm Galga-patak j óbb part Galga-patak bal part 0+000 - 1+200 tkm 0+000 - 1+200 tkm Összesen 11,669 km 11.03. számú Boldogi Zagyva bal part Zagyva jobb part 9+280 - 14+200 tkm 11+470- 16+380 tkm Összesen 9,830 km 11.04. számú Hatvani Zagyva bal part 14+200-21+522 tkm Zagyva jobb part 16+380-23+91 ltkm Herédi-Bér jobb part Herédi-Bér bal part 0+000 - 0+600 tkm 0+000 - 1+200 tkm Összesen 16,653 km 11.05. számú Lőrinci Zagyva bal part Zagyva jobb part 21+522-29+216 tkm 23+911 -31+568 tkm Összesen 15,351 km 11.06. számú Apci Zagyva bal part Zagyva jobb part 29+216-36+792 tkm 31+568-39+084 tkm Szuha-patak jobb part 0+000 - 0+641 tkm Tolvaj ló-patak jobb part 0+000 - 0+488 tkm Szuha-patak bal part 0+000- 1+710 tkm Összesen 17,931 km 5.2 A töltések anyagának összetétele A töltés anyaga általában a Zagyva medréből a kotrás során válogatás nélkül kikerült agyagos, iszapos és homokos talajok keveréke, amely sok helyen tartalmaz szerves anyagot is (pl. nád). Az 1961-től indult töltéserősítések során is a hullámtér felső rétegeiből kitermelt földanyag került a mentett oldalra és a töltéskoronára. Emiatt a töltések szerkezeti kialakítását tekintve jellemző az úgynevezett „hagymahéj ” szerkezet, mely a töltésnek az évtizedek során történt fokozatos magasításából, ráépítésekből ered. Fontos megjegyezni, hogy a nem homogén keresztmetszetű töltéstest rétegei szárazság idején a zsugorodás hatására elmozdulhatnak egymáson, amelyet a töltésbe beszivárgó víz is tovább fokozhat. A száraz időszakokban feltehetően a rétegek elmozdulása okozza a hosszanti irányban kialakuló repedéseket. Legutóbb 2012-ben, a hosszantartó csapadékhiány eredményeképpen alakultak ki jelentős nagyságú repedések, 5-20 cm szélességgel, átlagosan 1,0 méter mélységgel. A korábbi esetekben ezek mindig összezáródtak, amint csapadékosra fordult az időjárás, 2012-ben azonban lényegesen nagyobb kiterjedésük miatt ez nem következett be, a repedések megmaradtak a töltéstestben. Ehhez hasonlatosan komoly gondot jelent a középvízi mederrézsűk suvadása is, mely helyenként a vízoldali töltéselőtér drasztikus mértékű csökkenését eredményezi.
