A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 16. Dr. Nagy László (BME): A leggyakrabban elöntött öblözetek a mai Magyarország területén
Az adatokból látható, hogy az ország legkisebb és legnagyobb kiterjedésű ártéri öblözete egyaránt a Duna mentén található, 0,32, illetve 2287 km2 kiterjedéssel. A Tisza-völgyi öblözetek teszik ki a teljes ártér 72,9 %-át: a legnagyobb itteni öblözet területe 1783 km2, és további öt öblözet haladja meg az 1000 km2 határértéket. Gátszakadások száma A kárpát-medencére 2858 gátszakadás több kevesebb adata került összegyűjtésre úgy, hogy a mai Magyarország területére 1557 gátszakadás vonatkozik. Egy-egy öblözet árvízkor egy időben több helyről is elöntésre kerülhetett. Például az 1956. évi jeges árvíznél az 1.51 Margittaszigeti öblözetbe három helyen tört be a Duna összesen 20 gátszakadáson keresztül. Ugyanakkor sokszor előfordult, hogy két folyó találkozásánál az öblözetbe mindkét folyó felől betört a víz. Ezeket az eseteket sem vehetjük az öblözet kétszeri elöntésének, a két irányból történő vízbetörés az öblözet szempontjából csak egy eset. Csak a fentiek pontos ismeretében lehet arra a kérdésre pontosan felelni: Hány árvíznél alakult ki gátszakadás következtében az öblözetben elöntés? Az évszázadok során az összeírt gátszakadásból 884 esetre van adatunk3, hogy a víz betört az öblözetbe a mai Magyarország területén (398 esetben dunai és 486-ször tiszai öblözetbe). A 398 db Duna-völgyi vízbetöréshez 754 gátszakadás, míg a Tisza-völgynél a 485 vízbetöréshez 803 db gátszakadás tartozik. Vízbetörés az öblözetekbe Ezen elöntések megoszlása azonban nem egyenletes. Az 55 dunai öblözetből 19-be egyszer sem tört be a víz amióta megépült a gát, a 96 db tiszai közül a gátépítés hatására a szárazon maradt öblözetek száma 51. Ügy tűnik ez a 70 öblözet biztonságosabb, ezek a gátépítés és folyamszabályozás hatalmas munkájának fő haszonélvezői. Ugyanakkor vannak olyan öblözetek, melyek többszörösen hátrányos helyzetűek, gyakoriak a vízbetörések az öblözetbe. Lehet, hogy a jövőben az árvízvédelmi fejlesztések sorolásánál ezeket a szempontokat is figyelembe lehet venni. A huszonötnél többször4 elöntött öblözeteket a 2. táblázat mutatja. A Duna-völgyben a Budapest-Bajai (volt Pestmegyei-Sárközi Társulat) öblözetbe 104 szer tört be a víz összesen 202 ismertté vált gátszakadáson. Az öblözet méretei azonban azt mutatják, hogy sosem került ez az öblözet még 80 %-os elöntés alá. A vízbetörések számát és arányát tekintve a Duna- és Tisza-völgy szoros párhuzamosságot mutatva váltogatják egymást az első 13 helyen (2. táblázat). A Tisza-völgyben legtöbbször a Szamosközi öblözetbe tört be a víz. Öblözet jele Öblözet neve Vízbetörések száma 1.49 Budapest-Bajai (Pest megyei-Sárközi Társ.) 104 2.57 Szamosközi 73 1.25 Duna-Sióközi 37 2.90 Kis-Sárréti 1.51 Margitta-szigeti 36 3 Bármilyen adat. Az elöntött területre vonatkozó adat lényegesen kevesebb. 4 Nem feltétlenül jelent annyi árvizet, egy árvíznél is különböző helyekről jöhet az elöntés. Azonban ha egy helyen több gátszakadás is volt (mint például 2001-ben Tarpánál három) az egy vízbetörési helynek számít.
