A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 15. Némethné Palotás Erzsébet - Nádor István (NYUDUVIZIG): Az árvízvédelmi beruházásokban rejlő területfejlesztési lehetőségek a Lukácsházi árvíztározó példáján

3

Megoldódott a Gyöngyös-patak és Sorok-Perint mentén lévő települések, így Szombathely, Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gencsapáti, Balogunyom, Sorkifalud, Sorkikápolna és Zsennye árvízvédelme.

Az árvíztározó „békeidőben” üres, a tározótérben az alapvető célokat nem akadályozó területhasználat továbbra is folytatható.

TAROZÓTÉR I érfogat: 5,2 ^i||ó m* Tö'CIö:; 145 ha

1 ervezen iftrozóoáí

nnTfísztő műtárgy

Lukácsháza belterülete ,

Kőszegdoroszló

külterülete

• “ i X*;

Kőszeg külterülete

f.

b|a

h«Iye

Tá

Lukácsháza

külterülete

Kőszeg (Kőszegfalva) belterülete

U | u v

I \ jjV ‘

2. Árvízvédelem - Területfejlesztés:

Minden árvíztározó - így a Lukácsházi is - társadalmi és vízgazdálkodási szempontból egy rendkívül fontos létesítmény, hiszen az itt élő polgárok részére a legfontosabbat, az élet és vagyonvédelmet biztosítja veszélyhelyzetben. A kritikus időszakban nyújtott védelem a gazdaság fejődésére is pozitív hatással van, mivel a működő és munkahelyteremtő tőke is a biztonságos befektetési helyeket keresi.

De nyújthat-e egy árvízvédelmi létesítmény egy térségnek a vészhelyzeti biztonságon túli, „békeidei” előnyöket, lehetőségeket? Igen nyújthat, főként a vízhez amúgy is szorosan kötődő rekreáció, turizmus, szolgáltatások területén. Ez a megállapítás hangsúlyosan igaz, ha erre a „békeidei” lehetőségteremtésre már az árvízvédelmi létesítmény tervezése során gondolunk, a megvalósulás után pedig tudatosan feltárjuk és bemutatjuk az árvízvédelem „hozadékait”, a területfejlesztésben létrejött lehetőségeket.

Mindezeknek a Lukácsházi árvíztározónál megtapasztalt folyamatát, eredményeit, a megteremtett és föltárt lehetőségeket szeretnénk bemutatni a következőkben.