A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lucza Zoltán (FETIVIZIG) - Szabó János Adolf - Réti Gábor (HYDROInform Bt.): A közös magyar-ukrán mértékadó árvízszint meghatározása
A munkacsoport a fenti eredményeket megtárgyalta, azokat szakmailag, tudományosan alátámasztottnak tartotta, majd folyószakaszról folyószakaszra megvitatásra kerültek a kormánymeghatalmazottak elé terjeszteni kívánt új MÁSZ javaslat Számos - itt nem részletezendő - érv ütköztetése után az a döntés született, hogy a MÁSZ felszíngörbéjét a 100 év visszatérési gyakoriságú, a 83%-os megbízhatósági szinthez tartozó felszíngörbét fogja javasolni. IV. Összegzés Munkánk eredménye a Tisza folyó magyar-ukrán határvízi szakaszának a MÁSZ és a különböző valószínűségű árvizek meghatározásával foglalkozó magyar-ukrán munkacsoport és a kormánymeghatalmazott-helyettesek 2012. június 12-én Nyíregyházán tartott közös találkozóján került kiértékelésre. Minekutána a magyar-ukrán közös munkacsoport képviselői összefoglaló ismertetést tartottak az elvégzett MÁSZ számításokról, modellezési eredményekről. A közös munka főbb elemeit, a számításokhoz, modellezéshez felhasznált adatbázisok tartalmát, a mértékadó árvízszintek meghatározásának módszertanát, valamint a közösen elfogadásra javasolt mértékadó árvízszintet a megbeszélés jegyzőkönyvéhez csatolt összefoglaló jelentés tartalmazta. Az elvégzett közös számítások eredményei alapján a szakértők az alábbi főbb megállapításokat és javaslatokat fogalmazták meg: • A tudományosan megalapozott módszerrel elvégzett közös MÁSZ számítások eredményei alapján egyértelműen állítható, hogy a Tisza vizsgált határszakaszára meghatározott 1%-os mértékadó árvízszintek a jelenleg érvényes mértékadó magyar árvízszinteket 0,9-1,9 méterrel, az elmúlt évek ukrán fejlesztéseinél alkalmazott MÁSZ szinteket 0,3-0,5 méterrel meghaladják. • A legjelentősebb mértékű árvízszint növekedés a jövőben Tisza Huszt-Tiszabecs- Tivadar szakaszán következhet be, vagyis itt várható az árvízi kockázat jelentős növekedése, ezért különösen fontos a Tisza-Batár torkolat térségében valamint a Tiszabecs - Tivadar közötti szakaszon az árvízvédelmi biztonság fokozása. • Összhangban a Felek jelenlegi árvízvédelmi fejlesztési stratégiájával, folyamatban lévő fejlesztési programjaival valamint az EU Árvíz-keretirányelv ajánlásaival a javasolt új mértékadó árvízszinteket figyelembe vevő közös, egyidejű és összekapcsolt fejlesztésekre van szükség. A komplex árvízvédelmi fejlesztések során a gátrendszer szintjeinek folyamatos növelése helyett meghatározó szerepet kell, hogy kapjon az árapasztást szolgáló víztározás, ezzel ugyanis az árvízi kockázat nem kerül áthelyezésre a Tisza alsóbb szakaszaira, mert az a felsőbb szakaszokon szabályozott körülmények között csökkenthetővé válik. A szakértői csoport tájékoztatóját követően a meghatalmazott- helyettesek megvitatták az előterjesztést és az alábbiakban állapodtak meg: • A munkacsoport alapos és hatékony munkát végzett, javaslatait elfogadható szakmai érvekkel támasztotta alá. Az eredmények megbízhatóságát fokozza az a körülmény, hogy többféle és részben újszerű, a legutóbbi évek nemzetközi szintű kutatási eredményeire épülő megoldásokat alkalmaztak a munka során, amelyet alátámasztott a svájci projekt szakmai kontrollerének, Prof. Dr. Paulo Burlando-nak, a Zürich-i műszaki egyetem professzorának a modellkoncepciót és az eredményeket illető kimagaslóan pozitív véleménye, elismerése. • A közös munka keretében született tapasztalatok, módszertani eredmények, együttműködési formák jól hasznosíthatók és mintaértékűek lehetnek a Tisza-völgyi többoldalú árvízvédelmi együttműködésben és a Duna Stratégia árvízvédelmi
