A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lucza Zoltán (FETIVIZIG) - Szabó János Adolf - Réti Gábor (HYDROInform Bt.): A közös magyar-ukrán mértékadó árvízszint meghatározása
gyakoriságok alapján már kiválasztható lesz a vizsgálatunknak megfelelő kritériumú 75%, illetve 95%-s 100 éves árhullám, és az azt kiváltó körülmények (ezeket a 3. lépésben archiváltuk). 6. A hatodik lépés: A DIWA hidrológiai modellel az elmentett kezdeti és peremfeltétellel megismételjük a hidrológiai szimulációt, és a síkvidéki területeken a megfelelő (előre rögzített) vízátadási pontokra (lásd 2. ábra) előállítjuk a hidraulikai számítások peremi feltételeit jelentő vízhozam-idősorokat. 7. Hetedik lépés: A 6.-ban az adott %-hoz tartozó árhullám adataival hidraulikai szimulációt végzünk a HEC-RAS hidraulikai modellel, és ezáltal meghatározzuk a szóban forgó 100 éves gyakorisághoz, és az adott forgatókönyvhöz tartozó vízfelszín görbét a kérdéses folyószakaszokra. 8. Nyolcadik lépés: A célterületre várható erdősültségi változások figyelembevételével megismételjük a 6. és 7. lépéseket, és így megkapjuk, hogy az adott %-hoz tartozó árhullám vízfelszín görbéjét miként képes alakítani az erdősültség adott megváltozása. III. Az elemzések eredményeinek összefoglalása A fenti algoritmus szerinti elemzéseket a vízgyűjtő "jelenlegi" állapotának megfelelően végeztük el, ami az alábbiakat jelenti:- Meteorológiai viszonyok: A meteorológiai adottságok tekintetében „jelenlegi állapotnak" tekintjük az elmúl harminc év hidrológiai szempontból lényeges időjárási paramétereinek érvényességét. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a vizsgálat folyamán feltesszük, miszerint a célterület tekintetében a napi legkisebb és közepes léghőmérsékletek, valamit a napi csapadékösszegek az elmúlt 30 év folyamán stacionárius folyamattal modellezhetőek. Ez egészen konkrétan és leegyszerűsítve azt jelenti, hogy azt feltételezzük, miszerint a jelzett meteorológiai adatok statisztikai jellemzői a tekintett időszakban semmit sem változnak.- A vízavűitő-karakterisztikák szintié: A vízgyűjtő-karakterisztikák tekintetében „jelenlegi állapotnak" tekintjük az alábbi lényeges állapotok fennállását: ■ A területhasználat és erdősültség tekintetében feltesszük, hogy a célterületet a CORINE 2006 digitális modellje jellemzi; ■ Feltesszük még, hogy a vízgyűjtőn a gátakról és tározókról napjainkig terjedő ismereteink hiánytalanok, vagyis nincs olyan ismeret ezen a területen, amelyet nem vettünk figyelembe; ■ Feltesszük továbbá, hogy a vízgyűjtő lefolyást befolyásoló jellemző (pl.: talajtípus és mélység, domborzat, összegyülekezési hálózat, stb.) térinformatikai adatai a mérvadóak. A fentiek mellett végrehajtottuk a II.-ben bemutatott modellkoncepció szerinti számítógépi futtatásokat, melynek során 900 darab 100 év (tehát összességében 90000 év) egymástól független szintetikus időjárási helyzet napi szekvenciáira épülő hidrológiai szimulációit. Ezen szimulációk során előállítottuk a célterület kifolyási szelvényének (Tisza Dombrád) 100 év visszatérésű gyakoriságát, majd kiválasztottunk ezen gyakoriság 75%-os, illetve a 95%-os megbízhatósággal jellemezhető árhullámaiból egyet, és azok adatbázisbeli hidrometeorológiai környezetét. Ezt követően megismételtük a DIWA hidrológiai modell futását az adott feltételekkel, és elállítottuk a HEC-RAS modell számára az előre rögzített átadási pontokon (lásd a 2. ábra) a kérdéses gyakoriság és megbízhatóságokhoz tartozó felső határfeltételi vízhozamok idősorait, majd a HEC-RAS szoftver futtatásával meghatároztuk a keresett szélsőséges árvízi lefolyás burkológörbéjét is. Szimulációs eredményeinket demonstráló ábráinkat alábbi 4-8 ábrákkal illusztráljuk.
