A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lucza Zoltán (FETIVIZIG) - Szabó János Adolf - Réti Gábor (HYDROInform Bt.): A közös magyar-ukrán mértékadó árvízszint meghatározása

különböző fluxusok anyagmérleg elvű dinamikus rendszerét írja le, ennek következtében annak eredményei (kimenetei) szintén fluxusok (hozamok) lehetnek „csak", miközben az árvízi védekezés egyik legfontosabb paramétere a vízfolyásokon kialakuló mértékadó felszíngörbék. Ezt az ellentmondást szokás kezelni oly módon, hogy a kiértékelő modellrendszerek hidrológiai részmodelljeinek számítási eredményeit a síkvidéki folyószakaszokon hidraulikai modellek veszik át mint a hidraulikai modell felső peremfeltétele, majd azok felhasználásával, és a vízhálózaton a számítás kezdetén mért vízszintek kezdeti feltételével, és az ismert medermorfológiai modell felhasználásával már számíthatóvá válnak a védekezéshez nélkülözhetetlen vízfelszín értékei is, vagy a tározók nyitásának hatásai.

A két modell összekapcsolását az arra alkalmas helyeken (lásd 2. ábra), a fentiek figyelembevételével megválasztott vízátadási pontokon kapcsoltuk össze úgy, hogy a DIWA modell az adott pontokra kiszámított vízhozam idősor adatait a HEC-RAS mint bemeneti, felső határfeltételi adatként tekinti, és hajtja végre a szimulációs számításokat.

2. ábra. A DIWA modell és az 1D HEC-RAS modell csatlakozási pontjai

A probléma megoldására konstruált módszertani koncepciónk lényeges eleme még, hogy a fent vázolt három „modell-pilléren" nyugvó integrált, determinisztikus-sztochasztikus modellrendszert hogyan, milyen lépésekben kapcsoljuk össze a kitűzött feladat hatékony megoldása érdekében. Az alábbiakban bemutatjuk ezeket a lépéseket (lásd még a 3. ábra):

0. Rendszerinicializálás (előkészítési fázis!:- Hidrometriai adatelőkészítés, melynek során összeállítottuk és feltöltöttük a rendszer kalibrációjához szükséges, 5 év kiterjedésű hidrometriai adatbázist;- Historikus meteorológiai adatok előkészítése folyamán összegyűjtöttük a célterület meteorológiai állomásainak 30 év hosszúságú adatait, majd speciális modellezési technikával kitérképezzük azokat (Szabó, 2012), majd feltöltöttük az elemző rendszer saját adatbázisába;- Kalibráljuk a térinformatikai (GIS) alapú DIWA hidrológiai modellt a célterületre, annak minden mérceszelvénnyel rendelkező részvízgyűjtőjére.

1. Első lépés: a rendszer a sztochasztikus időjárás-generátorral (DIWA-SWG) előállítja a kiválasztott gyakoriságnak (100 év) megfelelő hosszúságú, az évszakokkal konzisztens szintetikus idősor-térképeit.

2. Második lépés: A célterületre már korábban kalibrált DIWA hidrológiai modellel előállítjuk az 1. alatt létrejövő szintetikus időjárás 100 év hosszúságú szintetikus hidrológiai válaszát a vízgyűjtő kimeneti szelvényére.