A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 11. Katona József - Dr. Gyüre Balázs - Kerék Gábor - Ficsor Johanna (ÉDUVIZIG): 2013. júniusi Duna-árvíz hidrológiai értékelése (ÉDUVIZIG) - 12. Kerekes István (ÉMVIZIG): A Bódva szükségtározóinak árapasztó hatása - 13. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): Az Ipoly november-decemberi vízjárásának vizsgálata a folyó nógrádszakáli szelvényében
erős szelet leszámítva) üdítően enyhe napokat hoz. A hőingás általában alacsony, különösen a tavaszi időszakban. (Szegedi S. 2011) A 13-ból a harmadik legritkább típus, évi átlagos gyakorisága 4 %. (Mersich I. ET AL. 2003) 8. ábra: zC típusú időjárási helyzet Forrás: OMSZ A 8. ábrán látható időjárási helyzet okozta a vizsgált időszak legmagasabb vízállással tetőző árhullámát. Előfordulása decemberben a gyakoribb, éves szinten ekkor fordul elő a legvalószínűbben. November-decemberi előfordulása 5-10 % közötti. (Wallén, C. C. 1977, Mersich I. et al. 2003) 5.2.4. C (Péczely-féle 13.) típus: ciklon a Kárpát-medence fölött A ciklon centruma a Kárpát-medence fölött helyezkedik el (centrális típus). Az esetek legnagyobb részében átvonuló mediterrán ciklonokból keletkezik, de előfordulhat, hogy egy veszteglő front mentén helyi, orografikus okokból jön létre. Fennállásakor éles hőmérsékleti kontraszt, alakul ki a Kárpát-medence területén. Télen kisebb, nyáron nagyobb a borultság. A légszennyezettség általában kicsi, ennek ellenére a látási viszonyok rosszak. Erős áramlási mező jellemzi, azonban nem alakul ki egységes szélirány. Csapadékhozama minden évszakban feltűnően nagy, télen kitartó havazással; tavasszal, nyáron és ősszel bőséges esővel jár. Télen melegebb, nyáron viszont hidegebb, mint az évszakos átlaghőmérséklet. A változó irányú, élénk szél és az erős borultság miatt minden évszakban jellemzően kicsi a napi hőmérsékleti ingás. (Szegedi S. 2011) A legritkábban előforduló típus, évi gyakorisága 2 %. (Mersich I. et al. 2003) A 9. ábrán látható időjárási helyzethez hasonló okozta például a 2010. évi tavaszi rendkívüli árvizeket, ennek megfelelően legnagyobb valószínűséggel a tavaszi hónapokban alakul ki. A vizsgált két hónap tekintetében nagyobb valószínűséggel novemberben fordul elő, ekkor valamivel 1 % feletti gyakorisága a tavaszi hónapok után következik a sorban. (Mersich I. ET AL. 2003)
