A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 11. Katona József - Dr. Gyüre Balázs - Kerék Gábor - Ficsor Johanna (ÉDUVIZIG): 2013. júniusi Duna-árvíz hidrológiai értékelése (ÉDUVIZIG) - 12. Kerekes István (ÉMVIZIG): A Bódva szükségtározóinak árapasztó hatása - 13. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): Az Ipoly november-decemberi vízjárásának vizsgálata a folyó nógrádszakáli szelvényében
A 4. ábrán látható, hogy a négy fő kitettségi irányból a nyugati és a déli részesedik jelentősebb mértékben a területből, közös részarányuk 50 % feletti. Ennek köszönhetően az Ipoly és mellékvizeinek vízjárását alapvetően a nyugatias és délies áramlású időjárási helyzetek határozzák meg. 3.2. A nógrádszakáli vízmérce és környezete Az Ipoly nógrádszakáli vízmércéje 1953. óta működik, tehát egyidős a magyar vízügyi szolgálat jelenlegi szervezeti rendszerével, idén ünnepli létesítésének hatvanadik évfordulóját. A vízmérce a település feletti folyószakaszon, az Ipoly bal partján, közvetlenül a főút mellett helyezkedik el (7. kép). 1. kép: A befagyott Ipoly a nógrádszakáli vízmércénél Fotó: Tóth Tibor (KDV-VIZIG) Az állomás műszerezettsége mindvégig megfelelt az adott kor színvonalának. A METRA 501-es rajzoló berendezést 1995-ben GEALOG regisztrálóra cserélték, az állomás 1999. január óta része az Országos Vízrajzi Távmérő Hálózatnak. Jelenleg a vízállás észlelés nyomásérzékelő szonda segítségével történik, a tárolt adatok pedig GPRS adatátvitellel jutnak be a központba. A nógrádszakáli állomás több mint hatvan éves folyamatos vízállás és közel hasonló hosszúságú vízhozam adatsorral rendelkezik. A vízmérce fontosabb adatait a 1. táblázat mutatja be.
