A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 11. Katona József - Dr. Gyüre Balázs - Kerék Gábor - Ficsor Johanna (ÉDUVIZIG): 2013. júniusi Duna-árvíz hidrológiai értékelése (ÉDUVIZIG) - 12. Kerekes István (ÉMVIZIG): A Bódva szükségtározóinak árapasztó hatása - 13. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): Az Ipoly november-decemberi vízjárásának vizsgálata a folyó nógrádszakáli szelvényében
A dolgozat tárgya az Ipoly vízjárásának vizsgálata Nógrádszakál térségében a naptári év utolsó - vagy ha úgy tetszik, a hidrológiai év első - két hónapjában. Ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket lehessen levonni a vízmércén megjelenő árhullámképekből, először az előző fejezetekben tárgyaltnál részletesebben meg kell ismerni az Ipoly Nógrádszakál feletti, közel kétezer négyzetkilométeres kiterjedésű részvízgyűjtőjének (2. ábra) hidrológiai jellegzetességeivel, vízjárást befolyásoló tényezőivel. 3. A Nógrádszakál feletti részvízgyűjtő jellemzése 2. ábra: Az Ipoly Nógrádszakál feletti részvízgyűjtője 3.1. Domborzati viszonyok, kitettség Az Ipoly Nógrádszakál feletti 1850 km2-es vízgyűjtője (5. ábra) a leginkább magashegységi jellegű. A vízgyűjtő legmagasabb pontja a forrásvidéken, a Vepor hegységben található. A Gömör-szepesi-érchegység vonulatai közül Pohár térségében lép ki a folyó a Losoncimedencébe, ahol hegyvidéki patakból folyóvá szelídül. A vízgyűjtőre jellemző eróziós küszöbök közül az elsőt Ráróspuszta térségében éri el. Itt a Cserhát és a Selmeci-körhegység tagjai egészen a völgy közepéig húzódnak, így a Losoncimedence irányából érkező, több kilométer széles hullámtérrel rendelkező Ipoly völgyét északnyugat felől az Osztrovszki-hegység, délkeletről pedig a Karancs vonulatai szűkítik össze. Ezek a hegyvidékek már a Kárpátok belső vulkáni vonulatához tartoznak. A mintegy 5 km hosszú keskeny, viszonylag nagy esésű völgyszakasz Nógrádszakál határában kezd újra kiszélesedni, hogy a Nógrádi-öblözet területén ismét 2,5-3 km széles hullámtéren kanyaroghasson a folyó. (Kovács P.-KatonánÉ KozákE. 2011) Az Ipoly vízgyűjtője a főfolyó folyásirányából adódóan nyugati tájolású. Mivel a Kárpátok vonulatainak déli oldalán helyezkedik el, déli irányban is viszonylag alacsonyabb hegyvidékek határolják. Ennek eredményeként a Nógrádszakál feletti vízgyűjtő kitettségi viszonyai között is elsődlegesek a nyugatias és délies tájolású lejtők.
