A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 11. Katona József - Dr. Gyüre Balázs - Kerék Gábor - Ficsor Johanna (ÉDUVIZIG): 2013. júniusi Duna-árvíz hidrológiai értékelése (ÉDUVIZIG) - 12. Kerekes István (ÉMVIZIG): A Bódva szükségtározóinak árapasztó hatása - 13. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): Az Ipoly november-decemberi vízjárásának vizsgálata a folyó nógrádszakáli szelvényében

1. ábra: Az Ipoly vízgyűjtőterülete

2.1 Domborzati viszonyok

Az Ipoly vízgyűjtőterületét - melyen körülbelül 2/3-1/3 arányban osztozik Szlovákia és Magyarország - alapvetően az Északnyugati-Kárpátok belső vonulatai és a közéjük ékelődő folyóvölgyek és medencék sorozatai alkotják. Szlovákiában a Selmeci-körhegység (Korponaifennsík, Osztrovszki-hegység, Jávoros, Selmeci-hegység) és a Gömör-szepesi-érchegység (Vepor) vonulatai húzódnak, hazánk területén pedig az Északi-középhegység nyugati tagjai (Börzsöny, Cserhát) helyezkednek el.

A két hegyvonulat között alakult ki az egymástól eróziós küszöbökkel elválasztott medencék sorozatából felépülő Ipoly-völgy. Ilyen, a völgyet hosszában tagoló szűkület alakult ki Ipolydamásdnál, Ipolyvisknél (Vyskovce), Ipolyságnál (Sahy), Hugyagnál és Ráróspusztánál is. A közöttük szélesebb medencék sorozata helyezkedik el (Losonci-, Balassagyarmati- és Honti-medence), melyekben a vízfolyás széles hullámtereken kanyarogva, szabadon alakítja medrét. Ezeken a területeken az Ipoly völgyét sokfelé folyóteraszok, az évezredek alatt kialakult hordaléklépcsők szegélyezik. (Kovács P.-Katonáné Kozák E. 2011)