A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 8. Gombás Károly (ÉDUVIZIG): Árvízkockázati térképek és kockázatkezelési tervjavaslatok a Lajta folyó ármentesített öblözeteire, a CEframe projekt eredményei tapasztalatai - 9. Halász Csilla (ÉMVIZIG): A Hernád folyó folyógazdálkodási koncepció terve - 10. Hoszták Ferenc (FETIVIZIG): A "Beregi árvízvédelmi töltések fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között" című projekt végrehajtása, tapasztalatok
észlelés fenntartása a hosszúidejű megfigyelések fenntartása miatt fontos. A csapadék, léghő automata megfigyelését a tervezett új gátőrház mellett alakítjuk ki. A Tiszakerecsenyi új gátőrház mellé automata csapadék- és léghőmérséklet mérő telepítését terveztük be. IV.2.4. Őrtelepek rekonstrukciója Az érintett árvízvédelmi szakaszon három gátőrjárás és gátőrtelep található, amiből kettő (Lónya, Tiszakerecseny) általánosan rossz műszaki állapotúak, komfortjuk messze elmarad a kor minimális követelményszintjétől. A harmadik őrtelep Tiszaszalkán, az árvízvédelmi szakasz védelmi központjával egy épületben található. Az őrtelepek szerepe a védekezésben, illetve a fenntartási munkák során meghatározó. Az őrtelepek biztosítják a gátőr szolgálati lakását, aminek a védvonal menti elhelyezés szempontjából van jelentősége, védekezéskor a segédőrök, kihelyezett műszaki irányító munkatársak bázisa, itt tárolják a védekezés indításához minimálisan szükséges védelmi anyagokat, szerszámokat, eszközöket, illetve a fenntartási tevékenységhez szükséges gépi eszközöket. Szerepüket erősíti, hogy mindkét őrtelep országhatár közeli őijárasokban található, ráadásul olyan területen, ahol csak egy irányból van a védvonalnak megközelítési lehetősége. így ezekre az őrtelepekre a jövőben is nagy szükség lesz, ezért átépítésük mindenképpen szükséges. A létesítmények olyan műszaki állapotúak, hogy azok felújítása nem lehetséges, új őrtelepek építése szükséges, ami megnövelte az EMT-ben előirányzott értéket. Mindkét őrtelep azonos alaprajzi kialakítással készül. A fejlesztés során átépülnek a kiszolgáló helyiségek, védelmi raktárak is. IV.2.5. Fenntartógépek, eszközök fejlesztése Az árvízvédelmi töltések fenntartási feladatai között az egyik legkritikusabb a földmű felületét takaró gyepfelület rendszeres és szakszerű karbantartása. Jelentősége kiemelkedő mind árvízmentes, mind árvizes időszakban. Az elmúlt időszakban - a mezőgazdasági tevékenységek megváltozása okán - csökkent a gazdálkodók részéről az érdeklődés a töltéstesteket borító fűfélék lekaszálása iránt. A töltésfejlesztés megvalósítását követően a fejlesztési szakaszon, kiegészülve a 2007-ben megerősített 4750 m hosszú szakasszal, összesen 32.500 m hosszon a kaszálandó előterek, töltésrézsű felületéből számítva a vízszintes felület kb. 65 ha-t, a rézsűs felület kb. 80 ha-t tesz ki. Az árvízvédelmi töltéseknél az előírt minimális kaszálás az évi kétszeri, így a kaszálandó vízszintes felület 130 ha, a rézsűs felület 160 ha éves szinten. Tekintettel arra, hogy a kaszálás nem egyenletes, folyamatos munkavégzés, hanem azt szezonszerűen, júniusban, illetve szeptember-októberben kell elvégezni, amit mind munkavédelmi, mind kaszálhatósági szempontból befolyásol az esős időszak. Egy-egy az ágazatban általánosan használt önjáró kaszálógép, ami a rézsű kaszálására is alkalmas, a munkakörülményektől függően naponta 1-1,5 ha kaszálására képes. IV.3. A projekt megvalósításának történései A „Beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között” c. KEOP projektben a beregi árvízvédelmi rendszer 28 km hosszú töltés előírás szerinti fejlesztése történik, kerékpározásra is alkalmas korona burkolattal. Az erősítés a hullámtéri oldal felé történik, 4,0 m-es koronaszélességgel, 1:3-as vízoldali és mentett oldali rézsűhajlások kialakításával, 1,4 millió m3 föld beépítésével, így a töltés 100-110 cm-el lesz magasabb a réginél, és a töltések keresztmetszete a meglevőnek a duplájára nő. 11
