A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 8. Gombás Károly (ÉDUVIZIG): Árvízkockázati térképek és kockázatkezelési tervjavaslatok a Lajta folyó ármentesített öblözeteire, a CEframe projekt eredményei tapasztalatai - 9. Halász Csilla (ÉMVIZIG): A Hernád folyó folyógazdálkodási koncepció terve - 10. Hoszták Ferenc (FETIVIZIG): A "Beregi árvízvédelmi töltések fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között" című projekt végrehajtása, tapasztalatok
A „Beregi árvízvédelmi töltések fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között” című projekt végrehajtása, tapasztalatok Hoszták Ferenc Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság I. Bevezetés Magyarország árvízi veszélyeztetettsége Európában egyedülálló: a veszélyeztetett terület 21 200 km2 az ország területének 22,7 %-a. Az ártér aránya tekintetében egyedül Hollandia fenyegetettsége fogható a miénkhez, ahol a folyók árvizei és a tenger szintje alatt az ország területének 20 %-a fekszik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére és azon belül a Felső-Tisza-vidékre a fentiek kiemelten érvényesek. A megyében a domborzati viszonyok miatt több mint 2000 km2-t, a terület 38 %át veszélyeztetik a folyók árvizei. Ezen a területen 118 település található, ahol közel 200 ezer ember él. 1 1. kép: Felső-Tisza vízgyűjtője a Tisza Tokaji szelvényéig A Tisza tokaji szelvényéhez 49 449 km2 vízgyűjtő tartozik, aminek túlnyomó része (Románia 23 ekm2) és Ukrajna (12 ekm2), valamint Szlovákia (7 ekm2) területén található, zömében a Kárpátok nyugati lejtőin, ahol az árhullámok rendkívül gyorsan kialakulnak, és nagy sebességgel érkeznek a területre. A megye jelentős területét bármikor fenyegethetik árvizek, az árvizek hevessége miatt a védekezési felkészülésre és konkrét végrehajtására nagyon rövid a rendelkezésre álló idő. II. Előzmények Az árvizek előfordulása a folyók vízjárásának természetes sajátossága. Továbbra is számolni kell az árvízszintek emelkedésével, az árhullámok levonulását jellemző hidrológia paraméterek változásával, az újabb és újabb hidrometeorológiai szélsőségek előfordulásának, a vízgyűjtő területeken végzett emberi beavatkozások hatásának és az éghajlat változásából 1
