A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 5. Dicső Bertalan (ÉMVIZIG): Árvízvédelmi KEOP projektek az ÉMVIZIG területén (Bodrogköz, Taktaköz, Ronyvzug) - 6. Engi Zsuzsanna (NYUDUVIZIG): Kisvízfolyásaink árvizei - 7. Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Védelmi gyakorlat szervezési feladatai
2012. október 12. (péntek) Utómunkák - Kiértékelés helyszín: 10.08/3 őrjárás 8:00 A védekezés utómunkáinak engedélyeztetése, elrendelése, a helyszín visszarendezése, visszaanyagolás megkezdése, telephelyre szállítása, terület igénybevételek megszüntetése helyszín: Védelmi szakaszok, Szolnok tárgyaló 10:00 Zárójelentés előkészítése a kiértékelésre 13:00 Kiértékelés, zárójelentés jóváhagyatása Ezen a ponton úgy gondoltuk, hogy a nagyjával végeztünk is, és már megy minden „magától", mint egy igazi III. fokú védekezés esetén. De nem így lett, előbb jöttek a további kérdések, utána a megvalósítás mérföldkövei. Felmerült KÉRDÉSEK: • Külső erők legyenek-e bevonva a mozgósításba? pl.: MKI -erőforrás (humán, gépi), MRFK - helyszín biztosítása • együttes ár- és belvízvédelmi szimuláció legyen-e? • résztvevők köre (saját szakasz-védelemvezetői állomány, társ- és szomszéd vizigek, védelmi bizottságok (megyei, helyi), stb. • Társulatokkal való együttműködés - közös védelmi gyakorlat (jogszabály szerint a társulatoknak is 4 évente védekezési gyakorlatot kell tartania) • ellátás - védelmi osztag mozgósítása esetén az ellátást biztosítani szükséges, • dokumentálás formája. Ezek a kérdések egy rendes árvíznél nem is kérdések, hanem a folyamatok részei. Ezeket a folyamatokat most mesterségesen mellé kellett generálni a gyakorlati feladatoknak, mivel a szervezet csak kis részét keltettük életre, azt is csak 3 napra, viszont a gyakorlatnak akkor van értelme, ha tanulhatunk belőle és hasznos tapasztalatokra teszünk szert, amivel a rendszer jobbításaként bizonyos kockázati elemeket kiiktathatunk vagy kezelésére megoldást találhatunk. A feladat meghatározásánál számbavettük, hogy a belügyminisztériumi keretek között az engedélyeztetés formai követelményei változtak, a nyíregyházi példát felhasználva készítettük el a „levezetési tervet". A terv tervszerűsége kihangsúlyozandó, - értem ez alatt a felelősök és határidők meghatározását, - mert az védekezés fázisainak feltárásához és számbavételéhez kitűnő segítségként szolgált. Az alábbi tartalommal készült el a terv: 1. A gyakorlat alapja A gyakorlatra a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény, a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996.(XII.26.) kormányrendelet, az árvíz- és belvízvédekezésről szóló 10/1997.(VII.17) KHVM rendelet, a 7/2012. (II. 10.) BM utasítás a vízkárelhárítás országos irányításának szervezeti és működési szabályzatáról és a vízügyi igazgatási szervek irányításának átalakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 300/2011.(XII.22) kormányrendelet alapján kerül sor. 2. A gyakorlat célja A gyakorlat fő célja, hogy egy jelentős erőforrásokat igénylő egyidejű ár- és belvízi helyzet kialakulása esetén a különböző védekezési feladatok végrehajtását a résztvevők begyakorolják, a védelmi eszközöket megismerjék, az együttműködő szervezetekkel zökkenőmentes védekezési munkát létesítsen. Valós védelmi helyzet szimulálása a együttes ár- és belvízvédekezési helyzetben, a Hármas-Körös visszaduzzasztással érintett szakaszán,-3-
