A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Csohány Péter (ÉMVIZIG): Közfoglalkoztatás 2012 évben az ÉMVIZIG ár-és belvízvédelmi létesítményein - 4. Dajka István (FETIVIZIG): A Felső-Tisza árvízvédelmi helyzete az új mértékadó árvízszintek tükrében
területeket is védő ukrán töltések kiépítése még folyamatban van, ezért egy LNV szintű árvíz is átbukhat ezeken a töltéseken, gátszakadással és elöntéssel fenyegetve a Bereg és a Tisza- Túr köz magyar területét is. Az árvízrendszer sajátosságai miatt csak magyar-ukrán összefogással és együttműködéssel lehet az árvizekre felkészülni és a védekezéseket sikeresen megvívni. A további fejlesztések összehangolására 2013-ban elkészült a közös árvízvédelmi fejlesztési program. Az országhatárokkal osztott beregi és Palád-Csécsei ártéri öblözetre korszerű, közös lokalizációs terv született 2012-ben, hogy az esetleges töltésszakadások következményeit kezelni lehessen. A védekezési tevékenységet szabályozó és az árvízvédelmi nyilvántartást tartalmazó Magyar- Ukrán Vízkárelhárítási Együttműködési Szabályzat 2011-ben megújult, és vége felé jár a közös árvízvédelmi nyilvántartási terv elkészítése is. Az árvízvédelmi rendszer új MASZ-hoz történő felfejlesztéséig feltehetően még hosszú évek fognak eltelni, ezért már most intézkedéseket kellett hozni a következő "minden idők legnagyobb árvízének" sikeres kezelésére, amely bármikor bekövetkezhet. Ilyen a védelmi szakaszok LNV-nél nagyobb árvízre való felkészülési terveinek elkészítése, a töltésmagasításokhoz szükséges anyagok védvonalon történő raktározása, a védelmi szervezet gyakorlatoztatása, a közös vízrajzi monitoring rendszer üzemkész állapotban tartása, a legkorszerűbb árvízi előrejelzés alkalmazása, a határvízi kapcsolatok fejlesztése. Jelen dolgozat megpróbálta mindezeket összefoglalni, és rávilágítani arra, hogy Magyarországon nincs sikeres árvízvédelem a védekezések szakmai irányításáért felelős Vízügy és a kezelésükben lévő védművek megerősítése nélkül. Irodalom AZ ÁRVÍZVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN című, S/2/1 reg. sz. projekt: AZ ÁRVÍZI LEFOLYÁS ELEMZÉSE, Budapest, 2012. A Beregi öblözet egységes lokalizációs terve, Nyíregyháza 2002. április A 2.55 Palád-Csécsei ártéri öblözet Lokalizációs terv, Nyíregyháza 2012. november A 2.57 Szamosközi ártéri öblözet Lokalizációs terv, Nyíregyháza 2012. november Magyar-ukrán közös árvízvédelmi fejlesztési program, Nyíregyháza 2013. március Lucza, Z.- Szabó, J.A.- Illés L. (2012): A Tisza magyar-ukrán határvízi mértékadó árvízszint meghatározásainak módszertani újragondolása, XXX. MHT Országos Vándorgyűlés, Kaposvár 2012. Szabó, J.A.- Lucza, Z. (2009): A 2001-es felső-tiszai árhullám számítógépes modellszimuláción alapidó elemzése az árvédelmi gátak ukrán oldali megerősítésének tükrében, XXVII. MHT Országos Vándorgyűlés, Baja 2009.
