A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Csohány Péter (ÉMVIZIG): Közfoglalkoztatás 2012 évben az ÉMVIZIG ár-és belvízvédelmi létesítményein - 4. Dajka István (FETIVIZIG): A Felső-Tisza árvízvédelmi helyzete az új mértékadó árvízszintek tükrében
Igazán megnyugtató az árvízrendszer további fejlesztése volna, amely Vásárosnamény és Tiszabecs között a közelmúltban már kiépült töltések további magasítását és a Szatmár-Beregi térségbe tervezett árapasztó tározók megépítését jelentené. Ezek a beruházások elő vannak irányozva, de még sok évnek kell eltelnie, amíg megvalósulnak. Közben bármikor jöhet egy újabb „minden idők legnagyobb árvize”. A FETIVIZIG felkészült erre az eshetőségre, már 2010-ben elkészítette mind a 17 árvízvédelmi szakaszára vonatkozó árvízi felkészülési tervét (amely az idén aktualizálva lett) három vízszintre: LNV, LNV+50 cm, LNV+100 cm. Ezek a tervek tartalmazzák az említett három feltételezett árvíz esetén szükséges beavatkozások műszaki leírását, a beavatkozások erőforrás (személyi, anyag és gép) igényét, sőt a védekezési logisztikára is javaslatot adnak. Nézzük, mi történne, ha a jelenlegi LNV magasságával egyező árvíz érkezne Tiszabecsnél! Ez a jelenlegi Tisza töltések szintjét nem érné el, de a tivadari híd fölött, valamint Mezővári és Badaló között igen közel tetőzne a töltések koronaszintjéhez. Az ukrán oldalon, Tiszaújlak és Tiszabökény között még megerősítetten közel 4 km hosszú Tisza balparti töltésen nagy valószínűséggel átbukna a víz, amely töltésszakadást idézne elő. A kiterülő vizet a magyar oldalon lévő Batár balparti és Palád jobbparti töltés tartaná meg, amelyet feltehetően magasítani kellene. Mi történne LNV+50 cm-es árvíznél? Az ukrán oldalon még kiépítetlen töltéseket 20-50 cmrel magasítani kellene, ugyanúgy a tivadari híd fölötti szakaszon több helyen a magyar oldali töltéseket is. Jelentős túlterhelést (30-60 cm) kapnának a magyar oldali Batár és Palád töltések is. Bizony itt már szükség lehet a beregi és a Tisza-Túrközi lokalizációs tervekre is. Mi történne LNV+100 cm esetén? Ez az új MASZ-nak megfelelő vízszint. Valószínűleg még nagyon intenzív védekezéssel is lehetelen volna a töltések között tartani az áradást. Feltehetően a Tisza-Túrközi árvízi öblözet jelentős része elöntés alá kerülne, hiszen a Tisza visszaduzzasztása miatt a Túr folyó alsó szakaszán is a töltés magasságát meghaladó árvízszint alakulna ki. Az ukrán oldalon még kiépítetlen Mezővári-Badaló közötti töltésen bekövetkező szakadás miatt a Bereg magyarországi része is víz alá kerülne. A jelentős árvízi kockázatot érzékelve ebben az évben a Tisza-Túrközi öblözetben a Tisza balparti, a Túr jobb és bal parti, valamint a Batár balparti töltései mentén összesen öt helyen összesen 4600 m3 tartalék homokdepóniát alakítottunk ki, amely a korábban meglévő 2300 m3 homok mennyiséggel együtt az LNV+50 cm-es árvíz kivédéséhez bőven elegendő. Ezen túlmenően a tiszabecsi szárazbányánál még további homokmennyiség (bányameddő) van elhelyezve, amelyből akár az LNV+100 cm-es árvíz kivédéséhez is elég anyag néhány órán belül leszállítható. Természetesen a magasításhoz szükséges homokzsák jelentős hányadát is készleten tartjuk a védvonal mentén lévő gátőri szertárakban, így egy esetleges éles helyzetben a munka elkezdhető, és a további zsákmennyiség a Vásárosnaményi árvízvédelmi raktárból 3 órán belül biztosítható. 2012-ben teljesen megújult a Tisza-Túrközi és a Tisza-Szamosközi öblözet lokalizációs terve. Ezek különböző töltésszakadási változatokhoz megadják a konkrét térségi és települési beavatkozási módokat és helyeket. 2012-ben a védelmi szervezet felkészítése is megtörtént egy árvízvédekezési gyakorlat során.
