A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Csohány Péter (ÉMVIZIG): Közfoglalkoztatás 2012 évben az ÉMVIZIG ár-és belvízvédelmi létesítményein - 4. Dajka István (FETIVIZIG): A Felső-Tisza árvízvédelmi helyzete az új mértékadó árvízszintek tükrében
A 2001 óta elvégzett számos elemzés, modellezés és egyéb vizsgálat eredménye jelzi, hogy a Felső-Tiszán az árhullámok tetőző szintjének emelkedése és az áradás intenzitásának növekedése várható. A jövőbeni feltételezett hatások okozta vízszint és vízhozam növekedés mértéke 15-19 % közöttire becsülhető, amely a MÁSZ+1 méteres szintre kiépített töltések magasságát is meghaladhatja. A kárpátaljai töltésfejlesztések beindulásával, 2006-ban merült fel a Felső-Tisza mértékadó árvízi felszíngörbe újraszámításának kérdése, ugyanis az ukrán tervezők a mienknél magasabb MASZ értékekre méretezték a Tisza ukrajnai töltését, így eltérő töltéskorona szintek épültek a folyó két partján. 2008-ban a Beregi árapasztó tározó tervezése során a bevont mérnökök modellezéssel előállították a Tisza 2001. évi gátszakadások nélküli árhullámát, amely Tivadar és Tiszabecs között a 2001. márciusi LNV-nél 40-50 cm-rel magasabb felszíngörbét hozott ki. 2012-ben magyar és ukrán szakértőkből álló munkacsoport a Felső-Tiszára vonatkozó közös mértékadó árvízi felszíngörbét a DIWA osztott paraméterű csapadék-lefolyási modell rendszer, illetve a HEC-RAS 1D folyóhidraulikai program-rendszer alkalmazásával állította elő. A Tisza folyó Huszt és Tokaj közötti szakaszára javasolt új mértékadó árvízi felszíngörbét a magyar és az ukrán kormánymeghatalmazottak jóváhagyták. Ezt követően mindkét országban elrendelték, hogy az árvízvédelmi fejlesztések tervezésénél ezt az új felszíngörbét kell mértékadónak tekinteni. Magyarországon a 16/2013. (III. 12.) VM rendelettel módosításra került a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 11/2010. (IV.28.) KvVM rendelet, amely a Tisza folyó Tiszabecs és Tokaj közötti szakaszára és a mellékfolyók torkolati szakaszaira vonatkozóan új MASZ értékeket ír elő. A Felső-Tisza új, közös 1%-os mértékadó árvízszintek a korábbi mértékadó magyar árvízszinteket 0,9-1,9 méterrel, az elmúlt évek ukrán fejlesztéseinél alkalmazott MASZ szinteket 0,3-0,5 méterrel haladják meg. A legjelentősebb mértékű árvízszint növekedés a Tisza Huszt-Tivadar közötti szakaszán következett be (7. táblázat, 2. ábra). Folyó Állomás Régi MÁSZ (mBf.) Új MÁSZ (mBf.) Különbség (cm) Tisza Tiszabecs vízmérce 120,96 122,74 +178 Túr-torkolat 117,32 118,89 +157 Tivadar vízmérce 114,69 116,60 +191 Szamos-torkolat 111,99 113,43 +144 Vásárosnamény vízmérce 111,83 113,08 +125 Kraszna-torkolat 111,56 112,86 +130 Lónya vízmérce 108,50 110,20 +170 Záhony vízmérce 106,17 106,84 +67 Dombrád vízmérce 102,62 103,86 +124 Tiszabercel vízmérce 100,30 101,26 +96 Lónyay főcsatorna torkolata 99,20 100,18 +98 Bodrog torkolat 98,49 99,43 +94 Tokaj közúti híd 98,49 98,50 +1 1. táblázat. A korábbi és az új MASZ értékek összehasonlítása
