A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 12. Szlabóczky Pál (nyugdíjas): A Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Munkabizottságának 1980-1985 közötti szakértői tevékenysége a Miskolctól Dél-Keletre elterülő kavicsmezőben létesült, vagy telepíthető nagykapacitású ivóvízbázisok rendszerszemléletű hidraulikai és minőségi vizsgálata céljából
1980-ban: SZAKVÉLEMÉNY A MISKOLCTÓL DÉLKELETRE ELTERÜLŐ KAVICSMEZŐ HIDROGEOLÓGIAI VIZSGÁLATÁRÓL. I. kötet: A Csúcsvízmű (Hemádparti) az Alsózsolcai és a Sajóládi Vízmű telepek vízgyűjtő területének meghatározása. A munkát vezette, és a szakvéleményt összeállította Szlabóczky Pál Pro Aqua díjas (1978) geomémök, szakmérnök. A Sajó-Bódva-Hemád-völgy távolabbi vízműves területeiről is begyűjtött kutatási és üzemeltetési adatokat, valamint távolabbi analógiákat is feldolgozó I. kötet összeállítására csak két hónap állt rendelkezésre, a megbízó VÍZITERV: Miskolc Regionális vízellátása I. ütem Tanulmányterv határideje miatt. A meglévő adatok sokágú feldolgozásán belül kiemelkedő szerepe volt a korszerű beszivárgási (Major Pál) és a gyülekezési (Dr Székely Ferenc) számításoknak, a vízgyűjtő terület előbbiek szerinti, valamint a kavics réteg települési viszonyain alapuló előzetes lehatárolásának. Tanulságos eredmény volt a folyóvölgyi talajvizes kúttelepeket érintő, ismert eredetű pontszerű, valamint eloszló szennyeződések időbeli megjelenése, lefolyása. Az egész munka gyakorlati főiránya kettős volt: • a meglévő, valamint tervezett nagy kapacitású talaj-sekély rétegvíz bázisok hidraulikai maximális kapacitása, az egymásmellettiség figyelembe vételével, • az 1 m/nap nagyságrendű horizontális vízmozgások mellett várható jelentős természetes, illetve mesterséges eredetű vízminőség változások (romlások?) időbeli folyamatai, és mértékei. A munka ezen szakaszában nagy súlyt fektettünk a víztartó rétegösszlet jelenkori fejlődéstörténetének (meder vándorlás, partiszűrésű zóna eliszaposodása, vízzáró közbetelepülések) és mai geomorfológiai helyzetének vízminőségi jelentőségére. (Vas-mangános talajvizű holocén árterületek, nitrátos települési teraszok.) A 20 m-től vastagabb, vékony vízzáró szintekkel tagolt kavics összletekben technológiai szempontból fontos vízminőségi emeleteket mutattunk ki.) Támaszkodtunk a már említett tagtársak munkáin kívül dicső társulati elődeink Sümeghy József, Mihátíz István, Rozlozsnyik Pál, Rónai András északalföldi, Sajó-Hemád-völgyi teleptani munkáira. Ezzel pótoltuk a nagy kavics vastagságú déli és délkeleti területek fúrási adathiányait. A később felsorolt közreműködőkön kívül adatszolgáltatást kaptunk Altnőder Andrástól is a VIKÖZ tiszaújvárosi kutatásairól. II. kötet szintén két hónap alatt készült el nagy terjedelmű rajzmellékletekkel, a Miskolc-Emőd-Leninváros-Tiszalúc-Bőcs-Gesztely-Onga közötti kb 350 km2-es területről. Pl. Geomorfológiai térkép M= E 20 000 Kavicsvastagsági térkép M= 1: 20 000 Primer talajvízszint térkép M= 1: 20 000 3
