A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 9. Maller Márton - Hajnal Géza (ÉDUVIZIG, BME): A Tatán fakadó forrásvizek mennyiségi és minőségi vizsgálata
MHT - XXXI. Országos Vándorgyűlés, Gödöllő A Tatán fakadó forrásvizek mennyiségi és minőségi vizsgálata Maller Márton*, Hajnal Géza** * oki. építőmérnök, ügyintéző, EDI JVÍZIG, (elsőéves doktoranduszhallgató, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék), 9027 Győr, Kiskút-Iiget 1. II10. ** oki. építőmérnök, PhD, docens, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék 1. Bevezetés A XX. század közepétől a Tatabányai-medencében folytatott bányaműveléshez kapcsolódó vízemelések következtében az 1970-es évek elejére az összes tatai forrás elapadt, a Dunántúli-középhegység karsztos víztartójában a vízszintek több tíz métert süllyedtek. Az ezt követő években Tata városának döntéshozói véglegesnek tekintették a kialakult állapotot, a vízelvezető árkokat feltöltötték, és az addig vizenyős területek beépültek. A bányászat felhagyása után megindult a karsztos víztartó visszatöltődési folyamata, aminek következtében 1990-től napjainkig Tata térségében a karsztvízszint közel negyven métert emelkedett. Ennek köszönhető, hogy manapság a város egyre több pontján sorra szólalnak meg a régi források. Sajnos azonban vízfakadások sok olyan helyen is jelentkeztek, ahol kifejezetten nagy problémát okoznak a tulajdonosnak. Ilyenek például azok a mély fekvésű területek, amelyek egykor kertek voltak, ma azonban hatemeletes panelházak állnak rajtuk. A tanulmányban bemutatjuk a Tatán fakadó forrásokon végzett vízhozam mérések és vízkémiai vizsgálatok eredményeit. A rendelkezésre álló hidrológiai idősorok segítségével elemezzük a csapadék és a karsztvízszint változásának összefüggését, valamint rövid távú előrejelzést adunk a város területén jellemző vízszintek további alakulására. 2. A forrásokon végzett helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok A helyszíni mérések során a következő forrásokon végeztünk vizsgálatokat, helyszínrajzi elhelyezkedésük az 1-2. ábrán látható: 1. ábra: A Tata városközpontjában fakadó források helyszínrajzi elhelyezkedése 1 Maller M., Hajnal G.: A Tatán fakadó forrásvizek mennyiségi és minőségi vizsgálata
