A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 8. Lénárt László - Szegediné Darabos Enikő - Czesznak László - Hernádi Béla (Miskolci Egyetem) - Kovács Péter (ÉMVIZIG) - Tóth Katalin - Sűrű Péter - Balla Béla (Miskolci Egyetem): 20 éves a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR)

Mindkét mérőhelyen napi átlagértékeket ábrázoltunk, a legalacsonyabb és legmagasabb értékek különbsége ennél még jelentősebb volt 1-2 méterrel.

2010-2011 során nem tudtunk mérőeszközt telepíteni a Pénz-pataki-víznyelőbarlangba, mivel a mérőhelyen több, mint 100 m-es vízborítás volt, ami a projekt befejeztéig nem csökkent le olyan mértékig, hogy a barlang alját megközelíthettük volna.

Az István-lápai-barlangban kb. 40 m-es vízszintemelkedést észleltek a lent járó kutatók a „normál” állapothoz képest.

A vizsgálatok során több mérőhelyen a vízszint mellett vízhőmérsékletet, vízvezetőképességet is mértünk. (Nem csak barlangban voltak három csatornás műszereink, de barlangokban lehetett legjobban értelmezni az adatokat, ezért innen való adatokat közlünk.)

15. ábra. Az István-lápai-barlang 4-es szifonjában mért vízszint és vízhőmérséklet

A 15. ábrán a 2006-ban kimért 37 m-es vízszintemelkedés látható, ami egy kisebb árhullám során alakult ki. A vízszint magasabb lehetett volna, de a szifon peremén lecsapolódott az emelkedő vízszint. (A magas vízszint tartós volt, lényegében azonos szinten 9 napig állt a víz.) A maximális vízszintet nem tudtuk kimérni június elején, mivel a műszer adatgyűjtőjét elborította a víz és az tönkrement. (Az árhullám „lefejezése” ekkor már nem sikerült, mert az egész barlang víz alá került.) A vízszint és a vezetőképesség ellentétes irányban mozog.

A vízszintemelkedéssel csaknem párhuzamosan, mindössze kis késéssel a víz jelentős mértékben lehűlt, a felszínről bezúduló hideg víz (esetleg részben olvadékvíz) a kőzetfelszínt is lehűtötte. Viszont a vízszint állandósulásakor a vízhőmérséklet is emelkedett, a kőzetben tárolt hő hatására.

A 16. ábra tanúsága szerint a tényleges vízcserét bizonyító vezetőképesség értékek több nappal az árhullám kialakulása után csökkentek le. Az eredeti szintet több, mint egy hónap múlva sem érte el. (A görbe lefutása nem ismert, mivel a műszer adatgyűjtője május során víz alá került.)

A 17. ábrán a vízhőmérsékletet és a vízvezetőképességet együtt ábrázoltuk. A kettő változása közel párhuzamos jellegű, bár a különbség eltérő. (A legalacsonyabb érték mindkét görbe esetében ugyanott van.)

A 15.-17. ábrákon tavaszi áradás eredményeit tavaszi időszakban mértük ki. Összehasonlításként megvizsgáltunk egy nyári időszakot is, melynek eredményeit a 18.-20. ábrákon mutatjuk be. A lényegi eltérés az, hogy nyáron a vízszint és a vízhőmérséklet párhuzamosan változik, viszont a veze-11