A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 8. Lénárt László - Szegediné Darabos Enikő - Czesznak László - Hernádi Béla (Miskolci Egyetem) - Kovács Péter (ÉMVIZIG) - Tóth Katalin - Sűrű Péter - Balla Béla (Miskolci Egyetem): 20 éves a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR)

lehulló csapadékot tekintjük, aminek mennyisége minimum 40-50 mm és 1-2 napnál nagyobb szünet nincs két csapadékhullás között.) Látjuk, hogy az árhullámok különböző gyorsasággal alakulnak ki, az árhullámok tetőzése és apadó ágai („lecsengő szakaszai”) is eltérőek.

8. ábra. Karsztvízszint figyelő kutak (Nv-17, Tbp-1) és források (Garadna, Színva) vízszintjeinek „reagálása” a csapadékcsoportra (árhullámok kialakulása)

AZ ADATSOROK HIÁNYAINAK PÓTLÁSA

Regressziós vizsgálattal azon idősorokon található kisebb adathiányokat pótoltuk egyszerűen, melyek az árhullám emelkedő illetve csökkenő (lecsengő) szakaszában adódtak.

Hosszabb adathiányok pótlása azonban további vizsgálatokat igényelt. Először meghatároztuk a hatékony csapadékcsoportok kezdete és a görbék reagálása közti, illetve a maximum elérése közti időtartamot, majd a vízszint-adatsorok által meghatározott görbék emelkedési, vagy lecsengési szakaszainak (árhullám apadó ágának) az iránytangensét, és a korábban megállapított regressziós összefüggés felhasználásával pótoltuk a hiányzó értékeket. Karsztvízszint-idősorok pótlásának és előrejelzésének egy másik megoldása a neuronhálózatok alkalmazásán alapul, de itt még csak a vizsgálatok kezdetén tartunk.

TÉRINFORMATIKAI FELDOLGOZÁSOK, KARSZTOSODOTTSÁGI VIZSGÁLATOK

Miskolc város ivóvízellátásába bevont karsztforrások hidrogeológiai védőidomán 1998-2011 között mintegy 700 barlang, a 2006-2011-es időszakban 1138 töbör („víznyelő”) szennyezés szempontú térinformatikai feldolgozására került sor a MIVIZ Kft. megbízásából 2008-tól. Ennek a munkának nagy szerepe lett a további felmérés irányításában, tematikus térképek készítésében, az egyes forrásokhoz tartozó vízgyűjtők lehatárolásában és vertikális karsztosodottság meghatározásában.

Az így kialakított adatbázisunkban ezen vízgyűjtőkhöz tartozóan nemcsak a felmért víznyelők és barlangok kerültek integrálásra, hanem a már 20 éve működő BKÉR elemei és az észlelési pontokhoz rendelt adatállományok, ill. azok grafikus feldolgozásai is. A két adatállomány azonos térinformatikai rendszerben történő együttes használata újabb lehetőségeket nyújt a karsztba bekerülő vizek áramlási rendszereinek vizsgálatára, mely összefüggések ismerete vízbázisvédelmi szempontból meghatározó fontosságú és további kutatásuk feltétlenül indokolt.

7