A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 8. Lénárt László - Szegediné Darabos Enikő - Czesznak László - Hernádi Béla (Miskolci Egyetem) - Kovács Péter (ÉMVIZIG) - Tóth Katalin - Sűrű Péter - Balla Béla (Miskolci Egyetem): 20 éves a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR)

2. ábra. A Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR) mérési helyei (ME KGI)

A BÜKK CSAPADÉKVISZONYAI A MÉRÉSEK MEGINDÍTÁSÁIG

A hegység központi része Magyarország legcsapadékosabb vidékei közé tartozik. Az éves összeg hosszú idejű átlaga meghaladja a 800 mm-t (1960-2012 között ez 837 mm volt), a peremvidékek felé haladva és a völgyekben ez 600-650 mm.

Egyes időszakokban az adatok a hosszú idejű átlagos értékektől jelentősen eltérnek. 1960-1995 közötti időszakban a hegységben jelentősen csökkent az éves csapadék mennyisége, ami a megszokott érték mintegy 10 %-os csökkenésének felelt meg. Ezen belül is különösen száraz volt az 1981-1994 közötti időszak, amikor Jávorkúton 667 mm hullt, (a sokéves 840 mm), a hegység peremvidékein 480- 550 mm. Kevesebb hó halmozódoh fel telenként, így a megszokoh hidrológiai feltöltődési folyamat egyre kevésbé tudott a megszokoh módon megvalósulni.

A 3. ábrán jól látszik, hogy az 1960-as évek végétől egy elég határozóh csapadékcsökkenés mutatható ki a 90-es évek végéig. (Ez volt az oka a mérések megkezdésének, amint arról az első fejezetben is szóltunk.)

Ha a napjainkig tartó időszakot vizsgáljuk, a csapadék mennyiségében jelentős eltéréseket figyelhetünk meg, s ez igaz a hidrológiai félévek, ill. a naptári év esetében is (I. Táblázat). Jól látható, hogy a hidrológiai félévekben, ill. a naptári évben sem mindig „párhuzamosak” a csapadékmennyiségek. (Mi kb. természetesnek tűnő csoportokat választottunk ki, de ennek a részletes vizsgálatával jelen esetben nem foglalkozunk.)

Országos szinten a szakirodalom csökkenő csapadékokról szól az utóbbi években, esetleg olyan területekről, ahol jelentéktelen a változás. Ezzel szemben mi a 4. ábrán azt mutatjuk be, hogy az utóbbi években a Bükkben (aminek jellemző pontja a jávorkúti mérőállomás) a csapadékátlag jelentősen emelkedett, azaz nem az országos tendenciát követi.

Az utóbbi időben a csapadék halmazállapota télen jelentősen megváltozott a ..megszokott''-hoz képest, mivel a hó mennyisége jelentősen csökkent, ill. áttolódott a tél végére. Ennek hatása a vízszinteken már látható, de átfogó értékelést még nem végeztünk e téren.

3