A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Csegény József (FETIVIZIG) - Szabó Éva (Nemzeti Környezetügyi Intézet Felső-Tisza-vidéki Kirendeltsége) : Hévízgazdálkodás a Felső-Tisza-vidéken
Másik összetevő, a megfelelő mélységben elhelyezkedő üledékek nagy víztartalma, továbbá hogy a Kárpát-medence részmedencéit több kilométeres vastagságban jó hőszigetelő tulajdonságú üledékek (agyagok, homokok) töltik ki. A hévízfeltárás szempontjából kedvező Pannóniái képződmények kialakulása a Kárpátmedence nagyméretű süllyedéséhez, feltöltődéshez, vizének kiédesedéséhez köthető. A tokaji-hegységi szarmata vulkanizmusa a pannon elején ért véget. Az ekkor már létező, tengerméretű, kiédesedett vizű Pannon-beltó aljzata árkos süllyedékekkel tagolt, bonyolult rendszer volt. Maga a beltó így szigetekkel, félszigetekkel, szorosokkal váltakozó víztömeg lehetett. Ekkor indult meg a medence intenzív "termikus" süllyedése, amit a megelőzőleg elvékonyodott, meleg litoszféra hűlése idézett elő. A környező hegy vonul átokból induló folyók hatalmas deltarendszereket alakítottak ki, melyekben a kiemelt területekről szállított törmelékanyag rakódott le. A medence feltöltődése az alsó-pannonban lassan indult meg durvább üledékkel, majd felgyorsult. Ezután emelkedés, durvább üledék keletkezése, majd időszakos süllyedésemelkedés, lassabb és gyorsabb üledékképződés következett. Az alsó-pannon üledékképződés a vízmélység csökkenésével zárult, ekkor már inkább homokok, homokkövek rakódtak le a márgák fölé. A felső-pannonban folytatódott a beltenger szétterülése, de egyúttal elsekélyesedése, kiédesedése is előrehaladt. A beömlő folyók nagy deltákat építettek, a deltafrontok mind előbbre haladtak, amelyek között egyre szűkebb térre szorult a nyílttavi üledékképződés, bonyolult tórendszer alakult ki nagy mocsaras területekkel, szigetekkel. A felső-pannon rétegeket három csoportra szokás tagolni: alsó csoportjuk elsősorban agyagos kifejlődésű, a köztes rétegek elsősorban márgás vagy iszapos agyagok, csak a csoport felső részén jelennek meg finom szemű homokok a közberétegződésekben. A felső-pannon középső szintje 20-60 % közötti homoktartalmú is lehet, amelyeket vastag, jól szigetelő agyagrétegek választanak el egymástól. [3] [4] [5] 2. ábra: A Pannon-medence feltöltődésinek modellje (Juhász Gy.) [6] Magyarországon különösen a Duna-Tisza közén és az Alföldön jelentős a hévízkészlet. Az Észak-Alföldi Régió kedvező adottságokkal rendelkezik az elérhető geotermikus potenciál
