A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 2. Barabás Imre - Bunász Nikoletta - Tóth Tamás (KÖTIVIZIG): Szolnok és környéke aljzatának pliocén és pleisztocén kori fejlődéstörténete

Pleisztocén korú homokokból kitermelt vizek oldott anyag tartalmának változása a mélysé

ggel

Tároló

homokok

kora

Nátrium

(mg/1)

Kalcium

(mg/1)

Magnézium

(mg/1)

Ammónia

(mg/1)

Nitrát

(mg/1)

Nitrit

(mg/1)

Klorid

(mg/1)

Összes

oldott

anyag

(mg/1)

Arzén

(m'O

Alsópleisztocén

289-418

22-11,5

7,9-13

1,7-2,78

0-0,1

0,01-0,006

8,9-12,5

1136-1562

<2-<5

Középsőpleisztocén

207-336

4,0-14,0

3,4-17,5

1,26-4

0-1,58

0-0,02

8,0-18,0

696-1382

4,2-22

Felsőpleisztocén

232-370

30-86

22-91

0,4-2,6

0-3

0-1,52

15-98

1257-1763

3,3-5

2. sz. táblázat

Pleisztocén korú homokokból kitermelt vizek oldott anyag tartalmának változása a

mélységgel

A környék őstörténetének hatása a Zagyva és a Tisza folyók mai medervonalára Az elmondottakból látható, hogy Szolnok város és környékének elmúlt 9 millió éves fejlődéstörténete fő irányait tekintve jól követhető, az egyes részkörzetek aljzatának süllyedési különbségei pedig nem csak az évmilliókkal ezelőtti, hanem a mai vízfolyások medervonalának alakulására is magyarázatot adnak.

Összefoglalva a következő fontos megállapításokat tehetjük:

1, A város D-DNy-i része évmilliókon át viszonylagos kimagasodás volt, ellentétben az ÉNy-i, É-i, ÉK-i körzetekkel, melyek egyre erősebben süllyedtek meg, és lényegében a Jászsági-süllyedék tavi, mocsári életterének partvidékét alkották. A Szolnok - Jászapáti - Tiszasüly - Kőtelek közötti terület napjainkig folyamatosan süllyed, Fodor Ferenc 1942- es könyve például XIX. század-végi méréseket említ, melyek 40 évvel az előző után a következő süllyedési értékeket rögzítették: Jászapáti templom 9,3 cm, Jászaisószentgyörgy templom 9,8 cm, Tiszasüly templom 11,7 cm, Kőtelek templom 12,8 cm, Szolnok 11,8 cm.

2, A Zagyva sok százezer éve e süllyedék déli vonalát követve kanyarog Szolnok felé és a térképek egyértelműen bizonyítják, hogy eredeti medre a MÁV Kórház alatt szintén a süllyedék partvonalát követte. Ugyanezen térképek mutatják azt is, hogy az 1550 táján mesterségesen kialakított új meder már szembe megy a város közepén levő kisebb kimagasodással, ami emberi beavatkozás nélkül nem következett volna be.

3, A Tisza folyó város melletti nagy kanyarvételének is mélyföldtani oka van: a Tiszaligeti-Kertvárosi rész évmilliók óta 10-20 méter közötti értékben kimagasodik környezetéből, lényegében ezt kerüli meg az 5-6000 éve ide érkező Tisza.