A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 13. Szalkay Csilla (SZIE) - Kovács Zsófia (Veszprémi Egyetem): Édesvízért folyó konfliktusok - 14. Varga György - Kravinszkaja Gabriella (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában
Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában Varga György1 Kravmszkaja Gabriella2 Bevezetés A Balaton és közvetlen környezete - mint kiemelkedő jelentőségű nemzeti kincs - hosszú ideje áll a szűkebb szakmai és a szélesebb érdeklődő közvélemény figyelmének középpontjában. Az elmúlt mintegy három évtizedben a tó vízminőség-romlásának megállítása, javítása és védelme céljából számos - tudományos kutatási eredményre alapozott - döntés és beavatkozás történt. Az utóbbi csaknem másfél évtizedben pedig a korábbiaknál gyakrabban és többet hallottunk a tó vízmennyiségével, vízkészletének változásával és vízállásának alakulásával kapcsolatos kérdésekről, amelyeket alapvetően a tó vízháztartását meghatározó természeti tényezők befolyásoltak. A vízháztartási folyamatok jellemzésére kézenfekvő módszer a tó vízforgalmának megismerése és elemzése, amely a vízkészlet-változásban szerepet játszó vízháztartási tényezők meghatározását és ennek alapján a vízháztartási mérleg összeállítását jelenti. A sekély - 5 m-nél kisebb átlagos mélységű - tavak alapvető tulajdonsága, hogy a környezeti változásokra mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban rendkívül érzékeny rendszerek. A mennyiségi érzékenység a tó vízháztartásában bekövetkező folyamatokkal jellemezhető. A Balaton vízháztartásának részletes vizsgálatával először Szesztay Károly foglalkozott, aki az 1921-1958. közötti évekre készített havi vízháztartási mérlegeket. Ezt megelőzően csupán a vízháztartás egy-egy tényezőjét (párolgás, természetes vízkészlet-változás) vizsgálták. Az 1863-1920. közötti évekre csak a leeresztést, a vízállásváltozást és ezek előjelhelyes összegeként a természetes vízkészlet-változást határozták meg. Az 1921 előtti időszak természetes vízkészlet-változás adatai pontatlanok, azokat vízháztartási mérlegben nem ellenőrizték. Hasonlóan nem megbízhatók a tó párolgására vonatkozó 1921 előtti adatok sem. A Balaton vízháztartását az alábbi egyszerű egyenletekkel írhatjuk le: AK = (C + H) - (P + L + Vh) AKt=C + H-P 'Varga György, vízkészlet-gazdálkodási referens; Országos Vízügyi Főigazgatóság, Budapest varga, gvorev@ovf.hu 2Kravinszkaja Gabriella, osztályvezető; Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár kravinszkaia@kdtvizig.hu
