A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája
1. A Váci-Liget területére vizsgálatok és tervek elkészítése szükséges megfelelő szakemberekkel. 2. Vízrendszerfejlesztés és vizes-élőhely rehabilitáció, illetve a vízrendszer egészére vonatkozó egységes üzemeltetési terv elkészítése az ott élő emberek életminőségének javítására illetve a vizes élőhely ökológiai érték növekedésére. 3. Szükséges a vízrendszer vízminőségének monitorozása (források is) és a vízszint szabályozása és annak javítása (pl.: tisztántartással, szabályozással, növényevő halak eltávolításával) és az adottságoknak megfelelő ökoszisztéma kialakítása. 4. A patakmedrek, a források és a tó környezetének természetszemléletű helyreállítása több szempontból is jelentős a város életében mivel az azokat kisérő zöld parti sáv jelentősen javítaná a város környezeti állapotát (klímamódosítás, levegőszennyezés csökkentése, víztisztítás, zajcsökkentés stb.). A Váci-Liget parti sávja a város zöldfelület jelentős részévé válhat és új élőhelyet biztosítana az állat-, és növényvilág számára (Csereklye et al. 2008). 7.4.3. Gombás-patak A Gombás-patak vízgyűjtő területének nagy részén mezőgazdasági termelés folyik. Ez óriási veszélyt jelent ugyanis a mezőgazdasági tevékenység során műtrágya és növényvédő-szerek kerülnek a patakba a talajvízbe illetve a forrásokon keresztül a ligetbe. A Gombás-patak szabályozásával a gazdag vízi-világ teljesen eltűnt (pl. a Naszálytól a Dunáig tartó ligeterdő). Továbbá a patakmeder mélyítésével és kiegyenesítésével a romboló erő hatására tovább mélyül, amivel együtt a talajvízszint is csökken jelentős károkat okozva a mezőgazdaságnak. A patak revitalizációját az erősen rontott állapota indokolja. A természetes, az élővilág ökológiai igényeit kielégítő állapotnak vízminőségi és medermorfológiai oldala van, hiszen hiába a megfelelő változatos mederviszonyok megléte vagy újrateremtése, ha a szennyezőforrásokat nem szüntetjük meg. És persze fordítva is igaz: hiába a tiszta víz, ha a butrkolat vagy kotort meder valójában nem élőhely (Dukay 2002). Fontos még kiemelni a patak élővilágának megóvását ezalatt nem csak a meder lakókat értjük, hanem az ártéri növényvilágot (fák, bokrok stb.). Árvízvédelmi szempontból a szabályozott patak medre gyorsan elszállítja a vizet a területről, fátlan mederszegélye sem okoz visszaduzzasztást ugyanakkor az áradások ugyanúgy jelentkeznek s egyre komolyabb károkat okoznak. A Göncöl Alapítvány közreműködésével tanulmány készült 2000-ben Vác környéki patakok (Gombás-patakra is) természetesebbé tételére, ami természetvédelmi és vízügyi szakemberekkel egyeztetve lett. Pár gondolat a tanulmányból a teljesség igénye nélkül: a patak a Naszály hegyet a duna-menti ártéri erdőkkel természetes folyosóként köti össze, élőlények igényeinek megfelelő feltételek megteremtése teljes hosszban, meglévő mederburkolat elbontása, esztétikusabb és természet-közelibb környezet létrehozása (pl.: Forte gyár és a Kőszentes híd között) 18
