A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 18. Somodiné Kaliczka Csilla (KÖDU Vízügyi Igazgatóság Veszprémi Szakaszmérnöksége): Egy élet a vízgazdálkodásért 80 éves lenne dr. Kaliczka László
újdonságnak számított. Az itt szerzett tapasztalatait aztán 1970-ben a tiszai árvízvédekezésnél hasznosíthatta szintén osztagvezetőként. 1980-ban a Szamos töltés tunyogmatolcsi szakadásának elzárását irányította. Nyugdíj as évek Nyugdíjas éveiben sem a jól megérdemelt pihenés töltötte ki napjai nagy részét. 1994-től, nyugdíjazásától kezdve újult erővel vetette bele magát a munkába. Néhány évig a HM Veszprémi Erdőgazdaság vízügyi tanácsadójaként dolgozott. Ezen tevékenységén belül a társaság működési területén több kistározót, vízvisszatartó létesítményt tervezett és épített. Ezek a létesítmények a csapadékvíz vízgyűjtőn való visszatartásához jelentős mértékben hozzájárulnak, de az állatok számára itatóhelyként is funkcionálnak. A’90-es években a Bakony területén a karsztvíz alacsony szintje miatt a források, vízfolyások felszín alatti vízpótlása gyakorlatilag megszűnt, a források elapadtak, másrészt a csapadékszegény években az időszakosan működő vízfolyások, árkok sem szállítottak elegendő mennyiségű vizet. Ez az erdőkben jelentős vízhiányhoz vezetett, az állatok ivóvízhiányban szenvedtek, de néhány fafaj is megszenvedte a száraz időjárást időelőtti lombhullással és kiszáradással reagálva a körülményekre. Ugyanakkor egy-egy nagy csapadék, illetve az évtized végének csapadékosabb időjárása mind az erdőkben, mind pedig a szántóterületeken jelentős eróziós károkkal vonult le. Sajnos ezekből a vizekből a csekély beszivárgáson kívül semmi nem maradt a vízgyűjtőn. Kézenfekvő megoldásként adódott tehát, hogy kisebb tározók, dagonyák, vízmosáskötő gátak, forrásfoglalások megépítésével az erdőkre lehullott vizet helyben tartsák, megakadályozva ezzel az eróziós pusztítások egy részét, az állatoknak itatóhelyeket, az erdei növényeknek pedig megfelelő mikroklímát teremtve.[6.] Társadalmi szerepvállalások Az MHT-nak 1966 óta volt tagja. Alapító tagja, valamint 20 éven át elnöke is volt az MHT Veszprém Megyei Területi Szervezetének, pezsgő szakmai életet biztosítva ezzel a megyében. Az országos szervezetben is sokat tevékenykedett, a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálynak volt több cikluson át vezetőségi tagja. 1994-től a Hidrológiai Közlöny Szerkesztőbizottságában is dolgozott. Ezen tevékenységei eredményeképpen megkapta a Pro Aqua valamint a Bogdánffy Ödön emlékérmeket és 1997-től az MHT tiszteletbeli tagjává is választotta. A Magyar Mérnöki Kamara születésénél szintén központi szerepet töltött be, a megyei elnökségnek és az Országos Minősítő Bizottságnak is tagja volt. Ezért a tevékenységéért posztumusz Signum Aquae díjat adományozott a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata. Mindezek mellett igazságügyi szakértői tevékenységet is folytatott. Baján a Főiskolán több évig meghívott előadóként dolgozott és 1998-ban megírta a „Hegy-és dombvidéki vízrendezés” című jegyzetét a főiskola számára. Szinte felsorolni is sok azokat a sokszínű tevékenységeket, amelyek kitöltötték napjait.
