A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 18. Somodiné Kaliczka Csilla (KÖDU Vízügyi Igazgatóság Veszprémi Szakaszmérnöksége): Egy élet a vízgazdálkodásért 80 éves lenne dr. Kaliczka László
vízrendezési csoport munkáját irányította. Ez volt az az időszak az életében, amely megalapozta érdeklődését a vízrendezési tevékenység iránt. Fő szakterülete elsősorban a dombvidéki kisvízfolyások rendezése volt. Ezen tevékenységében megfigyelhető az az alapvető tétel, hogy a mérnöki munka minden időben a társadalom elvárásainak kell, hogy eleget tegyen. A manapság sokat kárhoztatott ún. technokrata szemléletű vízrendezés a ’60-’70-es évek társadalmi követelményeinek igyekezett eleget tenni. Ezek az igények jogszabályok, törvények „képében” realizálódtak. A háború után alapvetően átalakultak a mezőgazdasági termelés körülményei. A kialakult nagybirtokok művelését gépesítették, és nagyméretű, egyenes határvonalakkal rendelkező táblák kialakítására törekedtek. A jórészt a mezőgazdasági termelés érdekében született vízrendezési megoldások tehát ezekhez a körülményekhez alkalmazkodtak. Valóban ekkor születtek a nyílegyenes vonalvezetésű, szabályos mederszelvényű, fa-és bozótmentes, mindkét parton széles fenntartósávval rendelkező vízfolyásrendezések. Ezen medrek elsődleges feladata a nagyvizek mielőbbi biztonságos levezetése volt külterületen is, kiszolgálta a nagyüzemi mezőgazdaság meliorációs igényeit, mint befogadók, továbbá az esetleges öntözési igényeket, és végül, de nem utolsó sorban a gépesített vízfolyás fenntartás igényeinek is eleget tettek. 2.kép A rendezett Eger-víz vízfolyás (archív fotó a KÖDU VÍZIG gyűjteményéből) Ennek, a mai igények tükrében hibás szemléletnek meglettek a negatív következményei is: az intenzív művelés következtében nőttek a levezetendő vízhozamok és mederméretek, csökkent a talajvízszint, károsodott a talaj szerkezete, és végül, de nem utolsó sorban károsodtak az adott terület ökológiai adottságai is.[l.]
