A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája
A szennyvíztisztítás kialakításánál figyelembe kell azonban venni, hogy a tisztított szennyvizeket befogadó vízfolyások vízhozamai és a „természetes öntisztuló képessége” általában csökkenhet. Figyelembe kell venni azt is, hogy a biológiai tisztítási eljárások elsődlegesen hőmérsékletfüggők, és a hőmérséklet növekedése módosíthatja a tisztítási eljárások jövőbeli hatásfokát. Az éghajlat szárazabbá válása, a párolgás növekedése és a folyók lefolyásának csökkenése következtében változhat a tavak vízháztartása. A növekvő párolgás miatt számos, különösen ma is kisméretű tó felülete erősen csökkenhet, alföldi tavaink közül több kiszáradhat. Ezzel együtt nőhet átlagos sótartalmuk, szikes jellegük. Valószínűleg feldúsulnak tápanyagban, ami kedvezőtlenül befolyásolja az oxigénviszonyokat, így javulhatnak a kórokozó baktériumok túlélési esélyei. 6. A klímaváltozás hatása és intézkedési a települési vízgazdálkodás egyes elemeire A víz az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb stratégiai fontosságú, korlátozottan rendelkezésre álló, sérülékeny és jelentős gazdasági értékkel bíró erőforrás az élet és az egészség fenntartója a gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele. Ezért fontos, hogy megvizsgáljuk a klímaváltozás hatásait a különböző vízgazdálkodási elemekre. A vízellátás, vízelvezetés, szennyvíztisztítás és a belterületi kisvízfolyások szoros összefüggésben állnak egymással és az egész együttesen képzi a települési hidrológiai körfolyamatot. A klímaváltozás okozta hatások és intézkedések a települési vízgazdálkodás egyes elemeire vonatkozóan az összefüggéseket egységesen kell vizsgálni. Fontos, hogy a várható eseményekben bekövetkező bizonytalanság miatt a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések egyrészt alkalmazkodást másrészt megelőzést hivatottak szolgálni. A jövőben hazánk kontinentális éghajlata a mediterrán éghajlat felé tolódhat el. A hőmérséklet a globális változással azonos irányba, de azt meghaladó mértékben nőhet. Ebben az esetben a nyári félév szárazabb lesz, de a téli félév csapadékváltozása igen bizonytalan. Magyarország éppen abba a zónába esik, ahol a nyugat-európai térségekre jellemző csapadéknövekedés átvált a dél- és kelet-európai területekben várható csökkenésre (Somlyódy 2002). A klímaváltozás a következőkre van hatással és ezekkel kapcsolatos intézkedések egyrészt az alkalmazkodás, másrészt az alkalmazkodást hívatottak szolgálni az alábbi területeken (Dulovicsné et al. 2008):- a vízháztartásra,- a vízellátásra,- a települések vízelvezetésére,- a szennyvíztisztításra és- a belterületi kis vízfolyásokra, a vízrendezésre. A fent felsorolt települési vízgazdálkodási intézkedéseket, összefüggéseiben szabad csak vizsgálni. Az egyes területekbe való beavatkozásnál figyelembe kell venni az egész hidrológiai folyamatra gyakorolt hatását. 7
