A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 12. Kiss József Mihály (Nemzeti Környezetügyi Intézet): Lampl Hugó vízügyi munkássága a levéltárban őrzött hagyatéka tükrében - 13. Kissné Bognár Krisztina (SZIE): Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára - 14. Körösmezei András (Nemzeti Környezetügyi Intézet): A Szamos szabályozása a XVIII. században, a XIX. század végén és a XX. században, különös tekintettel a Szatmárnémeti alatti szakaszra
4 el Illovától a torkolatig terjedő szakaszra vonatkozólag.18 A terv az Ecsedi-láp lecsapolására is és a Kraszna, Homoród és Sóspatak valamint a Balkány patak szabályozására is kiterjedt. Az érdekeltség tagjai (69 település) 1855. február 5-én Fehérgyarmaton megalakították a Szamosszabályozó Társulatot19 20. Az érdekeltségi tagok a társulati kasszába összesen 23566 Ft-ot és 4 kr-t fizettek be. Elnöknek Kende Kanutot választották meg.211 A társulat tényleges működése csak két évig tartott: 1858-tól 1860-ig. Feloszlatására 1865-ben került sor. Rövid működése során azonban igen hatékony folyószabályozási munkát végeztek a társulat érdekeltjei: a Szatmár feletti szakaszon 19 átvágást valósítottak meg együttesen 16650 m hosszúságban, a Szatmár alatti szakaszon pedig 7 darabot 12800 m hosszúságban. Ez utóbbi esetben azonban a sályi és a cégény-matolcsi átvágásokat végül hatóságilag elzáratták, mert a településekre nézve veszélyeseknek találták azokat.21 További szabályozásokra - szamosszegi kanyarok átvágására - 1873-1876 között az állami költségvetés 60047 Ft 6 kr összeget használt fel, az olcsva-vitkai átvágásra 1888-1890 között pedig 166900 K 40 fillért költött. A Szamos további szabályozási munkálataira az 1895. évi XLVIII. törvénycikk22 biztosított hitelt az Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamosbalparti Armentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak, ami nem csak a töltések további kiépítésére, hanem további kilenc átmetszésre is forrást nyújtott.23 Ezek a munkálatok 1896-ban kezdődtek meg és 1909-re fejeződtek be, s ezt követően legközelebb csak a II. világháborút követően került napirendre a folyó szabályozása. Az 1895. évi hitelből készült el a cégény-matolcsi átvágás végleges formájában, amelynek átadására 1896. augusztus 30-án került sor.24 Ezen átvágási munkával párhuzamosan szintén elkészült a matolcsi körtöltés és csatorna. 1896-ban megkezdték a X. számú tunyogi és a XI. számú kéri átmetszéseket, melyek csak 1897-re készültek el. (Ez utóbbiakat a Szatmári Folyammérnöki Hivatal házi kezelésben végezte el25.) Az Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamosbalparti Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat megalakulása során a bevont községek kötelesek voltak az államtól felvett 5,5 milliós kölcsön törlesztéséhez hozzájárulni. Mivel a hozzájárulást a Szamos jobbparti vízérdekeltségi költség címen már levonták tőlük 1895 második felében és 1896-ban, ezért erre az időszakra a Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamosbalparti Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat méltányosságból újra ezt a hozzájárulást már nem hajtotta be rajtuk. Az 1895-ben felvett 5,5 millió Ft kölcsön törlesztésére a társulat egy 1897. október 17-i közgyűlési jegyzőkönyvének tanúsága szerint további 320000 Ft kölcsönt óhajtott felvenni a Magyar Jelzáloghitelbanktól. Erre az újabb kölcsönre annál is inkább szükség volt, mert ekkor építette a társulat a Kraszna csatornát is, amelyet az 1897/1898 téli időszakra minden körülmények között át kellett adni rendeltetésének, hogy ezáltal nagy egykori lápterületek bekapcsolhatók lehessenek a mezőgazdasági termelésbe. Az 1897-es kedvezőtlen időjárás és vízállás miatt a vállalkozásban épített Kraszna csatorna egy szakaszát a társulat elvonta a vállalkozótól és saját rezsiben építette tovább. A Szamos alsó szakaszának szabályozása tehát egyszerre történt a Kraszna csatorna építésével, az Ecsedi-láp lecsapolását szolgáló Sóspatak-Balkány-Homoródcsatorna építésével valamint a belvíz elvezető csatornák kiásásával. Az alábbi táblázat mutatja, hogy 1897-ben az építkezés milyen stádiumban tartott:26 18 Árvízvédelem, Folyó- és Tószabályozás, Viziutak Magyarországon, főszerkesztő: Kovács Dezső, OVH, Budapest, 1979, 380. p. 19 Sajnos a társulat iratanyaga nem került levéltárba, vélhetően megsemmisült. 20 Nyárády László: Vízszabályozás és ánnentesítés In: http://mek.oszk.hu/09500/09536/litml/0020/12.html 21 Uo. 22 1895. évi XLVTII. törvénycikk a Közép-Duna egységes szabályozásáról, valamint az ország egyéb jelentősebb folyóvizein első sorban szükséges szabályozási munkálatokról 23 Árvízvédelem, Folyó- és Tószabályozás, Viziutak Magyarországon, főszerkesztő: Kovács Dezső, OVH, Budapest, 1979, 380. p. 24 IX.ó.a Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamosbalparti Ánnentesítő és Belvízszabályozó Társulat, Rendezetlen iratok, 4. doboz, 1897-es Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamosbalparti Ánnentesítő és Belvízszabályozó Társulat jegyzőkönyvei, 1897. VII.3. jk\„ 52. p. 25 Vízügyi Közlemények XIII. füzet, Bp. 1898. 61. p. 26 IX.ó.a Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamosbalparti Ánnentesítő és Belvízszabályozó Társulat, Rendezetlen iratok, 4.
